7,9%-ra csökkent az infláció novemberben
A folyamatot továbbra is érdemben segítik a bázishatások, kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése és negatívba váltott az üteme, valamint az élelmiszerárakban az egy évvel korábban még jelenlévő kiugró áremelkedés is lassult és immár az inflációs átlag alatti. Az érdemben mérséklődő inflációhoz hozzájárult, hogy részben a forinterősödésnek, részben a lassuló keresletnek köszönhetően a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is kismértékű csökkenést mutat már, amit a szolgáltatások továbbra is erőteljes drágulása és az éves alapon 25%-os emelkedést mutató üzemanyagárak ellensúlyoztak negatív irányba.
Kilátások
Az év utolsó hónapjaiban az erőteljes bázishatások, a lassuló fogyasztás és kereslet, az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók, akciók illetve a versenyt erősítő lépéseknek, továbbá a forinterősödésből - éves alapon -8%-on áll az árfolyam - következő tartós cikkeknél látható kifulladó áremelkedése miatt az infláció további mérséklődésére számítunk. A bázishatásokban szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban.
Az üzemanyagárak emelkedése, valamint a szolgáltatok jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés mérséklik az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében az év utolsó hónapjára így is 6% körüli árindexszel számolunk. Idén az éves átlagos inflációs ráta 17,7% lehet, a jövő évben pedig az üzemanyagok év eleji jövedéki adóemelése ellenére is 4% körüli lehet az éves ráta, azonban a piaci szereplők év eleji átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot.
Részletek
A legfrissebb inflációs adatok megerősítik a korábbi várakozásokat a tovább zajló dezinflációs folyamatokról és lehetővé teszi a monetáris politika számára a megkezdett lazítási ciklus folytatását és a kamatok további csökkentését az eddigi ütemben.
Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a fundamentális kérdés jelenleg a jegybanki inflációs célhoz való visszatérés üteme az egyszámjegyű szint elérése után, ami lassabb folyamat lehet, mint az eddig látott gyors dezinfláció. A folyamatban az egyik megnevezhető kockázat, hogy a feszes munkaerőpiac és a decembertől 15, illetve 10%-kal emelkedő bérminimumok – és az általa feljebb tolódó teljes bérskála - érdemi támaszt fognak jelenti a keresletnek és a fogyasztásnak a reálbéremelkedésen keresztül, valamint a vállalatok a továbbra is erőteljesebben növekvő bérköltségeket érvényesíthetik az áraikban, így kismértékben újabb löketet kaphat az ár-bér spirál.
Amennyiben a vállalatok irányadónak fogják és tudják tekinteni a javasolt béremelési szinteket és láthatóan kétszámjegyű mérték felett lesz a jövő évi átlagos béremelkedés szintje az jelenthet felfelé mutató kockázatot. Amennyiben viszont szűken az egyszámjegyű tartományban marad ez az ütem, akkor csak a már eddig is kalkulált hatásával kell számolni. A jelenlegi várakozásunk 9,5% a jövő évi bérek kapcsán, de az előbb említettek alapján némi felfelé mutató kockázat mellett.
A szintén jelentős inflációs tételt jelentő üzemanyagárakra továbbá kockázatot jelent az OPEC által bejelentett jövő évre vonatkozó további kőolaj kitermeléscsökkentés hatása az árak „stabilizálása” érdekében, valamint esetlegesen a közel-keleti konfliktus további eszkalálódása.
A terményárak tavaly év közepi jelentős megugrása átmenetinek bizonyult, azóta a nemzetközi árjegyzések érdemben süllyedtek, amit a FAO globális élelmiszer árindexének illetve a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, ami segíti a legnagyobb súlyú inflációs komponens mérséklődését.
Szintén ezt a folyamatot segíti, hogy több élelmiszertermék esetében jelentettek be jelentősebb árcsökkentéseket, továbbá az élelmiszerárak emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. Ezenkívül a kiskereskedők több esetben elkezdték csökkenteni azon termékek árrését is, amelyekbe beépítették a korábbi árplafonon elszenvedett veszteséget és ezt az egyelőre még csökkenő kiskereskedelmi forgalom és az éles verseny is indokolja, amit az árfigyelő rendszer bevezetése is felerősített.
Az inflációs kosáron belül 29%-os súlyt kitevő élelmiszerárak 7,1%-kal nőttek éves összevetésben, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye, a következő hónapokban egyre több élelmiszer ára csökkenhetnek a beszerzési árak visszaesése következtében.
Az infláción belül 8%-os súllyal szereplő szeszesitalok és dohányáruk ára átlagosan 10,6%-kal emelkedett a legutolsó hónapban az egy évvel ezelőtti szinthez képest, a 4%-os súllyal szereplő ruházkodási cikkek árai 7,4%-kal nőttek – amelynek az emelkedésében a szezonalitás is szerepet játszik -, míg a 8%-os súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek árai 0,4%-kal csökkentek.
Az 5%-os súllyal szereplő háztartási energiaár 18,1%-kal csökkent, a 20%-os súlyt képviselő egyéb cikkek (gyógyszer, testápolás, kulturális cikkek, lakásfelszerelés) és üzemanyagok összevont kategória 14%-kal lett drágább, míg 26%-os súllyal a második legnagyobb kategóriát jelentő szolgáltatások áremelkedése 12,6%-os volt a hónapban. (forrás: MBH Bank)