A bank nem a gonosz forrása
A spanyol politikus úgy látja, hogy a pénzügyi szektor túl nagy és túl összetett, sokkal jobban szolgálja a saját érdekeit, mint az emberekét, és komoly fenyegetést jelent a tagállamok gazdaságának stabilitására. A bankokat és pénzügyi szolgáltatókat a növekedés lényeges tényezőinek nevezte, de rámutatott, hogy a szabályozás átfogó reformja nélkül a rendszer nem fenntartható, ezért az Európai Bizottság a jövőben még éberebben figyeli a pénzügyi szektort.
A biztos szerint mindez a dereguláció következménye, tapasztalatai szerint a pénzügyi szolgáltatásoknál új, jobb szabályokra van szükség, amelyek azonban nem fojtják meg az üzletet. A jó szabály szerinte az, amit könnyű betartatni, és amelynek könnyű megfelelni.
"Két dolgot szeretnék kristálytisztán világossá tenni: az egyik, hogy a bankszektor távolról sem minden gonosz forrása. A másik, hogy az elmúlt három évtized gazdasági és pénzügyi fejlődése nem kőbe vésett, természetes törvényszerűség" - mondta Joaquín Almunia, aki hangsúlyozta: kár volna mindenért a "mohó bankárokat és erkölcsi hibáikat" kárhoztatni. A felelősségben a biztos meglátása szerint a politikai vezetők, a gazdasági döntéshozók és a véleményformálók egyaránt osztoznak.
Beszédében, amelynek A pénzügy új szabályai: a szellem visszazárása a palackba címet adta, a versenyjogi biztos kifejtette: nem a menedzserek és brókerek "trükközéseiről" akar értekezni, amelyeket amúgy helytelenít, hanem arról, hogy maguk a szabályok rosszak, és hogyan kell azokat megváltoztatni. A versenypolitika Joaquín Almunia szerint arra hivatott, hogy meggátolja az olyan üzleti viselkedést, amely ok nélkül korlátozza a piacra jutást és a "fair play"-t. "Bármelyik piac manipulációra és csalásra van kárhoztatva, ha a lényeges információk kiváltságos kevesek birtokában vannak, akik csekély vagy semmilyen ellenőrzés mellett szabadon visszatarthatják, meghamisíthatják azokat" - mondta.
A spanyol politikus kijelentette, hogy az Európai Bizottság fokozza éberségét a pénzügyi szektorral kapcsolatban, figyelik a piaci információszolgáltatókat, a törlesztéskockázat-biztosítási tranzakcióikat (credit default swaps, CDS), az irányadó kamatokat és a származékos ügyleteket. Elmondta, arra törekednek, hogy megértsék, "hol túl gyengék a játékszabályok". A biztos beszéde végén leszögezte, hogy mivel a pénzügyi szektor globálisan integrált, a nemzeti vagy akár regionális erőfeszítések önmagukban értelmetlenek, még olyan nagy piacok esetén is, mint az Európai Unió vagy az Egyesült Államok.
