A beruházásokon fognak spórolni a távközlési cégek
Azért sem lehet a különadót áthárítani a fogyasztókra, mert egyrészt a távközlési piac nagyon szabályozott, másrészt pedig ebben a szektorban évek óta folyamatosan csökkennek az árak, s a felhasználók emelést nemigen fogadnának el. Hozzátette, a különadó likviditási problémát okozhat a kisebb cégeknél, de a nagyobbaknak is le kell gondolkodniuk azon, hogy honnan fedezik a befizetést.
Kifejtette, a befizetendő pénz fele a Magyar Telekomot illeti, s ezért kíváncsian várják, hogyan reagál rá. Zsembery György elmondta, meglepődne, ha a cégek nem csinálnának semmit, de azon is, ha kivetett adót nem szedné be a kormány. Az Invitel megvárja míg törvényerőre emelkedik a különadó, s akkor alakítja ki hivatalos álláspontját. A vezérigazgató-helyettes elmondta, azt is jó lenne látni, mire megy el a különadóból befolyó pénz.
A számítások szerint az Invitelnek mintegy 4 milliárd forintot kell különadóként fizetnie évente. Úgy vélte, nem a rendelkezésre álló pénz mennyisége a kérdés, hanem az, hogy a különadó milyen hatással lesz a következő évek üzletmenetére. Kifejtette, példaértékű, hogyan lehet törvényt alkotni ilyen gyorsasággal. Tavaly 57 milliárd forint volt az Invitel magyarországi bevétele, a kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) pedig 26,5 milliárd forint.
A társaság magyarországi bevétele és EBITDÁ-ja 2008-as szinten maradt tavaly. Az Invitel évente minimum 6 milliárd forintot költ beruházásra, mivel legalább ennyi pénz kell az üzlet működtetéséhez. A vezérigazgató-helyettes elmondta, az infokommunikációs piac értékben továbbra is stagnál, de ezen belül nő a vállalati adatszolgáltatásokból és a bérelt informatikai szolgáltatásokból származó bevétel.
Az elmúlt öt évben értékben leginkább a vezetékes hangszolgáltatás csökkent, de 2009-ben már jobban visszaesett mobil hangszolgáltatásból, mint a vezetékesből származó bevétel. A tévés szolgáltatások értéke az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt, de az idén már nem. Az Invitel bemutatta azt a felmérést, amelyet a BellResearch-csel a magyar informatikai erőforrás-kihelyezési (outsourcing) piacról készítettek.
Ebből kiderül, hogy a magyar cégek közül még kevesen tartanak lépést a világgal, pedig egy kisebb vállalat évi hat-nyolcszázezer forintot, egy nagyobb cég pedig akár évi 18-20 millió forintot is megtakaríthat, ha nem maga üzemelteti a rendszerét. Sugár Mihály, a BellResearch vezető tanácsadója elmondta, a világ a bérelhető informatikai megoldások felé halad, a magyar cég- és informatikai vezetők többsége azonban még mindig idegenkedik ettől. A legtöbb cég- és informatikai vezető ugyanis nem rendelkezik megfelelő információval az outosurcingról, s ezért idegenkedik tőle.
Sokan nincsenek tisztában azzal, mit nyerhetnek és mennyit spórolhatnak akkor, ha informatikai rendszerük üzemeltetését részben, vagy teljes egészében külső szakértő partnerre bízzák. Zsembery György szerint mindez azonban a szolgáltatók felelőssége is, hiszen sok esetben ők is felkészületlenek, vagy nem képesek közérthető módon, az üzleti vezetők nyelvén átadni a tudásukat.
Az Invitel úgy látja, hosszú távon a magyar cégek és az ország versenyképessége is múlik azon, hogy változik-e a helyzet. A vezérigazgató elmondta, a pénzügyi szektorban nagyon sok tendert hirdettek az utóbbi időben, s várják, hogy lesz-e hasonló felfutás a kormányzati szektorban. Az Invitel 2011-ben bővíteni kívánja adatközpontjait, hogy újabb szolgáltatásokat nyújthasson ügyfeleinek. Az 1.200 főt foglalkoztató Invitel több mint 60 ezer üzleti ügyfélnek és mintegy 850 ezer lakossági előfizetőnek nyújt tele- és infokommunikációs szolgáltatást.
