A forint idén lépcsőnként ment a padlásra
“A magyar gazdaság sebezhetőségét úgy lehet érzékeltetni, hogy az európai unión belüli repedések miatt mi akár a bokánkat is kificamíthatjuk, míg mások ezt lehet hogy kevésbé sínylik meg. Miközben a gazdaság részben fellélegezhet az évek óta nyomasztóan ható deviza eladósodottság terhe alól, addig a gyenge és rendre gyengülő forint elletnmondásosan érinti a gazdaság szereplőit. A magyar gazdaság kitettségét a forint volatilitása, ingadozásai idén is rendre megmutatták. Az év egészét nézve látszik, hogy ha nem is folyamatosan, de sávosan rendre veszített értékéből a magyar fizetőeszköz. Az elmúlt néhány évet tekintve pedig egyértelműen megállapíthatjuk: a forint lépcsőnként megy a padlásra.” - összegezte a forint elmúlt évét Pósa Viktor, az Admiral Markets magyarországi partnere.
Ami az elkövetkező évet illeti, az elemzők többsége további gyengülést prognosztizál. Vannak hangok, amelyek jövő év végére akár a 340-350 forintos euró árfolyamot sem zárják ki.
“Mi a magunk részéről óvatosabbak vagyunk, legalábbis félév távlatában a 310-315 forint közötti árfolyamot tarthatónak ítéljük. A korábban említett okok, vagyis a gazdaság kitettsége miatt ez azonban nem választható el a regionális és globális politika és gazdaság számos elemének alakulásától, így az amerikai Federal Reserve és az EKB kamatpolitikájától, az ukrán helyzettől, az orosz gazdaság és fizetőeszköz jövőjének alakulásától, az energiapiac változásaitól. Elég ha csak arra utalunk, hogy a rubel félév alatt értékének a felét elvesztette az amerikai dollárral szemben. Ha ez a folyamat tartóssá válik és kilengésből átrendeződéssé válik, az kiszámíthatlan következményekkel járhat Magyarország számára is. “ - mondta Horváth Zoltán, az Admiral Markets vezető elemzője.
“Persze az árfolyam alakulása elválaszthatlan a jegybanki kamatszint, illlletve a gazdaság teljesítményének jövő évi változásaitól. A forint alapkamatjának szintjét - a deflációs veszélyek miatt - 2% alá már nem valószínűsítjük, a gazdaság bővülését illetően pedig az ideinél szerényebb mértékű, de érzékelhető, 2-2,5% közötti GDP növekedést tartunk elképzelhetőnek” - zárta Pósa Viktor.
