A gazdasági megszorítások ellen tízezrek tüntettek Brüsszelben
John Monks, az európai szakszervezeti szövetség főtitkára leszögezte: egyebek közt arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy még nem késő elállni a megszorításoktól, és más irányban keresni a megoldást. A brüsszeli tüntetést az Európai Bizottság pénzügyi szigort fokozó javaslatainak bejelentéséhez, illetve az uniós pénzügyminiszterek csütörtöki kötetlen találkozója elé időzítették.
A belga internetes sajtóban közölt becslések szerint a háromórás tüntetésen összesen több mint 100 ezren vettek részt. A menet az uniós központi épületek előtt is elvonult. A tiltakozók egyebek között azt kifogásolták, hogy a kormányok a kispénzű dolgozókkal kívánják megfizettetni a válság árát. Sürgették, hogy a pénzintézetekre háruljon nagyobb szerep ebben, hiszen a krízis a bankágazatban kezdődött.
Sok tüntető az üzletembereket karikírozó öltözékben vagy táblával jelent meg, de több felirat szólt a "spekulánsok európai uniója" és a vállalati visszaélések ellen is. Sürgették a résztvevők, hogy a kormányok fordítsanak nagyobb gondot és több pénzt a foglalkoztatási és szociális problémákra. Az óriástüntetésről komolyabb incidenst a délutáni órákig nem jelentettek, de a rendőrség közlése szerint néhány oda nem illő tárgyat eltávolítottak egyes tüntetőktől. A belga főváros közlekedése mindazonáltal megszenvedte az akciót, a belvárosi utakon és a tömegközlekedési vonalakon káosz uralkodott. A tömegközlekedési dolgozók emellett lassítósztrájkkal vállaltak szolidaritást az akcióval.
Jelentős létszámú delegációk érkeztek az eseményre a szomszédos országokból, főként Németországból és Franciaországból, de legalább jelképes küldöttséggel minden EU-tagország képviseltette magát. Néhány küldöttség érkezését késleltette vagy megakadályozta a belga légiirányítók előző napi vadsztrájkja, amely még szerdán is jelentős fennakadásokat okozott a légi közlekedésben. Megszólalt a témában José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Az uniós pénzügyi reformokról tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: a most bejelentett bizottsági javaslatok célja a dolgozók érdekeinek védelme is.
Rámutatott azonban, hogy amikor egyes országoknak sürgős adósságtörlesztési kötelezettségeik vannak, elképzelhető, hogy kevesebbet tudnak fordítani szociálpolitikára. Belgiumban utoljára az évtized legelején tudtak százezres tömeget mozgósítani szakszervezeti akcióra. Tüntetésekre és sztrájkokra került sor a kormányok megszorító intézkedései miatt szerdán egyebek között Görögországban, Szlovéniában és Litvániában is. Görögországban a troli- és autóbuszvezetők álltak le a munkával több órára, miközben Athénban a metró- és villamosközlekedés teljesen szünetel.
A vasúti dolgozók is munkaleállással tiltakoztak, ami országszerte komoly fennakadásokat okozott a belföldi vasúti közlekedésben. Görögországban az orvosok 24-órás sztrájkba léptek szerdán. Görögországban eközben már második hete tart a fuvarozók sztrájkja, aminek a következtében a boltok egy részében már áruhiány alakult ki, a gyártók pedig nem tudják eljuttatni termékeiket külföldre. Litvánia fővárosában, Vilniusban engedély nélküli tüntetésre került sor. Közel négyszázan tiltakoztak egyebek között a bérek csökkentése miatt. Szlovéniában szerdán már második napja tartott a közszolgálati dolgozók nyílt végű sztrájkja. A közszolgálati alkalmazottak a kormány azon terve ellen tiltakoznak, hogy két évre befagyasztanák a béreket.
