A következő negyedév legnagyobb kihívása a bizalom helyreállítása
Úgy vélte: az elmúlt év végéhez képest valamelyest enyhültek a recessziós félelmek, ami elsősorban az Egyesült Államok 2 százalék körüli növekedésének, valamint a feltörekvő országok lassuló ütemű, de jelentős növekedési kilátásainak köszönhető. Továbbra is indokolt azonban az óvatosság, mivel bár láthatóan a fejlett piacok küzdenek nagyobb problémával, a feltörekvő piacok érzékenyebben reagálnak a befektetői hangulat változására.
A világgazdaság növekedése szempontjából a következő hetekben a legnagyobb kockázatot kétségtelenül az fogja jelenteni, hogy sikerül-e gyorsan és hatékonyan megoldást találni az eurózóna adósságválságára. Az eurózóna gazdasága idén várhatóan zsugorodni fog, Európa többsebességes lesz: a növekedés stagnálhat, ezen belül az erősebb gazdaságok minimális növekedést produkálhatnak, miközben a perifériás országoknak - köztük Magyarországnak is - a gazdaság visszaesésével kell számolnia - vélte Horváth István Magyarország helyzete speciális, az ország mind a GDP túlnyomó részét adó export, mind a külföldi tőke beáramlása szempontjából nagymértékben Nyugat-Európára van utalva, ezért az ott zajló folyamatok hatásai hatványozottan jelentkeznek.
Kifejtette: az ország államadósságának piaci finanszírozása a fő kihívás, mivel a gazdaságpolitikai bizonytalanságok miatt a piaci finanszírozás már rövid távon is kérdéses. Habár a hosszú futamidejű államkötvények hozama átmenetileg 10 százalék fölé emelkedett, ami kedvező szint lehet a külföldi befektetők számára, tömeges visszatérésükre csak abban az esetben lehet számítani, ha megnyugtató válasz érkezik a finanszírozási forrásokról, amelyre az EU-IMF megállapodás lehet az egyetlen megoldás - fejtette ki. Úgy vélte: noha az euró/forint árfolyam az elmúlt napokban meghaladta a 2009-es csúcsot, mivel a tárgyalási folyamatok elkezdődtek, a továbbiakban nem lehet számítani újabb negatív rekordra, amennyiben az EU-ban vagy a világgazdaságban nem történik drámai változás.
A K&H Alapkezelőnél úgy vélik, hogy a következő hónapokban a vezető jegybankoknál nem várható nagyobb kamatváltozás, magyarországon azonban minden bizonnyal már az első negyedévben szükség lesz kamatemelésre. Mivel a rövid távú állampapírok hozama is meghaladja a 8 százalékot, a következő hónapokban az MNB várhatóan folytatni fogja a szigorítást, és a negyedév végére 8 százalékos alapkamattal lehet számolni Horváth István szerint. (MTI)
