A pálmaolaj fűti az élelmiszerárakat
A FAO élelmiszerár-indexe (márciushoz képest alig 1 %-kal magasabb 151,8 pontos) áprilisi értéke 10 %-kal marad el ez egy évvel korábbihoz és több mint egy harmaddal a 2011-es szinthez képest. A kép azonban nem teljesen egységes: az áprilisi növekedést a pálmaolaj generálta, kisebb részben a gabonák, míg a márciusi hirtelen felívelés után a cukor ára mérséklődött.
A FAO élelmiszerár-indexet a globális szinten legfontosabb öt élelmiszer (szemes termények, húsfélék, tejtermékek, növényi olajok és cukor) kereskedelmi súlya alapján átlagolva határozzák meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértői. Az elmúlt évek folyamatosan csökkenő tendenciája főleg a stabil készleteknek, a lassuló világgazdaságnak és az erős amerikai valutának tudható be. A növényi olajok 4,1 %-kal drágultak a világpiacon, az idei negatív termelési kilátások és az egyre erősebb globális kereslet miatt.
A gabonák esetében visszafogottabb, 1,5 %-os növekedést regisztráltak, ennek hátterében főként a nemzetközi kukoricajegyzések és a gyenge amerikai dollár együttese áll. A rizs esetében jó termés várható, ezen szemes gabona ára ennek megfelelően valamelyest mérséklődött. Alig egy százalékkal, de emelkedett a hústermékek ára, miután az amerikai piacon egyre nagyobb az igény az ausztrál marha iránti. A felhalmozódott vaj- és sajtkészletek 2,2 %-kal nyomták lejjebb a tejtermékek árát. A cukor viszont a márciusi drámai, 17 %-os ugrás után áprilisban 1,7 %-kal került kevesebbe. Bár szakértők még mindig aggódva tekintenek az iparág idei várható teljesítményére, Brazília – a világ legnagyobb cukorexportőre – történetének második legjobb termését aratta le, miközben az etanolgyártás nyerscukor-igénye alacsonyabb lesz.
Emelték a tétet
Idén is kiemelkedő gabonahozamot várnak a FAO szakértői, olvasható a legfrissebb Gabonakészletek és –igények gyorsjelentésben: a közel 2 526 millió tonna az ezzel szinte teljesen megegyező 2015-ös hozammal együtt minden idők második legnagyobb eredménye. A téli gabona ugyanis az Európai Unió, Oroszország és Ukrajna területén is ígéretesnek tűnik, így 717 millió tonna körüli búzatermést, alig 16 millió tonnával kevesebbet a tavalyi rekordhoz képest, becsülnek erre a szezonra. Valamelyest javultak a számok a szemesgabona, vagyis az árpa, kukorica, köles, zab, rozs és cirok esetében is (1 314 millió tonna).
A rizskibocsátás várhatóan 495 millió tonna lesz, 1 %-kal meghaladva a 2015-ös értéket, bár, teszik hozzá a szakértők, az El Niño hatása még változást hozhat ebben. A világ gabona-felhasználása alig nő a takarmánybúza és -árpa iránti kereslet óvatos emelkedésével párhuzamosan. Emiatt a gabonakészletek 3,3 %-kal csökkennek; a leginkább érintett országok: Brazília, Thaiföld, India, Kína, Marokkó, Irán, Argentína és Dél-Afrika. A nemzetközi kereskedelem mérséklődik, miután Kínában jelentősen csökkent az árpa-, Európában pedig a kukoricaimport.
