A válság hatásait figyelembe vevő javaslatot tett az EP a jövő évi EU-költségvetésre
A strasbourgi plenáris ülésen elfogadott jelentésben a képviselők több uniós pénzt kérnek a kutatás-fejlesztési, oktatási és energetikai beruházásokra, és növelnék a palesztin területek támogatására szánt összegeket is. A parlament ugyanakkor - a válságra is tekintettel - az elmúlt húsz év során először nem lépné át az EU hosszú távú költségvetésének határait, és az Európai Bizottság javaslatához képest sem javasol jelentősebb emelést.
Az EP most első alkalommal szavazott az unió javasolt költségvetéséről a tavaly életbe lépett Lisszaboni Szerződés szabályai szerint, vagyis úgy, hogy a büdzsé egészének alakításában a tagországok kormányait képviselő Tanáccsal egyenrangú szerepet játszik. A két intézmény a jövő héten egyeztetéseket kezd a végleges jövő évi büdzséről. Amennyiben időben sikerül megállapodniuk, az EP november közepén véglegesen elfogadhatja a 2011-es költségvetést.
A parlament a kifizetések szintjén 130,14 milliárd, a kötelezettségvállalásokat tekintve pedig 142,65 milliárd eurós főösszeget javasol 2011-re. Ez 0,8 százalékkal több a tavalyinál. Az Európai Bizottság korábban 130,14 milliárdos, illetve 142,57 milliárdos, a Tanács pedig 126,53 milliárdos, illetve 141,78 milliárdos költségvetést javasolt. Surján László (KDNP), az EP idei büdzséjének EP-jelentéstevője a plenáris vitában úgy fogalmazott: "az európai költségvetés a gazdasági válság kezelésének eszköze, nem pedig oka".
Közleményében a képviselő jelezte, hogy a szavazáson nagy többséggel támogatták számos, fontos magyar érdekeket képviselő módosító javaslatát. 2011-ben nagyobb keretre számíthatnak például a határon átnyúló együttműködések, így Magyarország és a szomszédos országok közötti programokra is több forrás jut majd. Elfogadták a Duna-menti népek megbékélését célzó kísérleti projekt finanszírozását is.
A nemzetek közötti együttműködést és a közös regionális identitás kialakulását elősegítő ifjúsági programokra kétmillió eurós keretösszeget hagyott jóvá az Európai Parlament. Surján lelkiismereti tárgyú javaslata révén pedig "számos humanitárius, emberi jogi kérdéssel foglalkozó program végrehajtása során különös figyelmet kell szentelni a nők elleni erőszak speciális eseteinek, mint amilyen a kényszerabortusz, a csonkítások és a kényszersterilizáció" - áll a közleményben.
A képviselő szerint "az EU a költségvetésén keresztül üzeni: ezek a gyakorlatok nem tolerálhatók, alapjában mondanak ellent az Európai Unió alapelveinek". A vitában felszólalva Herczog Edit (MSZP) a tagországok kormányainak közös álláspontjával kapcsolatban azt hangoztatta, hogy "a kifizetési előirányzatok önkényes csökkentése nem áll összhangban a helyes költségvetési gazdálkodás elvével, és súlyos veszélybe sodorja a már elfogadott uniós politikák és programok megvalósítását". "El kell ismerni az uniós finanszírozású kutatás által képviselt hozzáadott értéket" - hangoztatta Herczog Edit –, "ez a szemlélet ad lendületet a kutatással kapcsolatos különböző nemzeti erőfeszítéseknek és beruházásoknak, különös tekintettel az energiához kapcsolódó kutatásra".
Erősíteni kell szerinte a kis- és közepes vállalkozások szerepét is az európai növekedés felgyorsításában és a munkahelyteremtésben, továbbá meg kell erősíteni a versenyképességi és innovációs keretprogram támogatását. Bokros Lajos (MDF) úgy értékelte, hogy a tervezet mutatja ugyan a válság miatti szigor jeleit, de a szerkezeti változásokat illetően nem megy kellően messzire.
Az uniós költségvetés a tagországok nemzeti büdzséjéhez képest - teljes joggal - kicsi, és nem is kell feltétlenül növekednie ahhoz, hogy betöltse rendeltetését - mutatott rá. Ami igazán számít, az a szerkezete és a kiadások hatékonysága. Bokros Lajos szerint olyan területekre kell összpontosítani, mint az innováció, a kutatás, az oktatás, az energiatovábbítás és a vidékfejlesztés. Az uniós költségvetésnek elsősorban a közös európai jövőt célzó befektetésekre kell koncentrálnia - fogalmazott.
