ALTEO - 215 milliós EBITDA az első kilenc hónapban

 Tovább erősödött az ALTEO megújulóportfóliója is, amely immáron az EBITDA felét adja. A következő fél évben a csoport – részben a sikeres kötvénykibocsátásra támaszkodva – újabb akvizíciókat tervez a megújulószektorban – Magyarországon és külföldön egyaránt.

A kedvezőtlen külső környezet ellenére 215 millió forintos EBITDA-t (kamat- és adófizetés, átértékelések és amortizáció előtti üzemi eredmény) termelt a szeptember 30-ig tartó első háromnegyed évben az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, feltörekvő energetikai csoport árbevétele pedig 3,438 milliárd forint volt ugyanebben az időszakban. Mindkét adat ugyan csökkenést mutat a referencia-időszakhoz képest, ám a pozitív EBITDA egyértelműen jelzi: az alaptevékenység nyereséges, a csoport fundamentumai biztosak. „A számok is mutatják: az ALTEO képes volt rugalmasan reagálni a romló külső feltételekre: a szabályozási környezet negatív irányú változására, illetve a gyengülő forintra” – kommentált ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója.

Tovább erősödött az ALTEO megújulóportfóliója is, amely immáron a csoport EBITDA-jának a kétharmadát adja. „Különösen eredményesek a depóniagázas erőműveink, amelyek magas rendelkezésre állás és stabil nyereségesség mellett üzemelnek” – fejtette ki ifj. Chikán Attila. A csoport ráadásul – részben a sikeres kötvénykibocsátásra támaszkodva – további növekedést tervez: a következő fél évben – amennyiben az üzleti folyamatok megfelelően haladnak – újabb akvizíciókra kerülhet sor a megújulószektorban. „Elsősorban időjárásfüggő, ezen belül is szél- és naperőműveket szeretnénk vásárolni – Magyarországon és külföldön egyaránt” – tette hozzá az ALTEO első embere, hangsúlyozva, hogy a projektakvizíciók egy része kifejezetten előrehaladott fázisban van.

Az ALTEO Csoport sarokszámai

(millió forint)

* Állományi adatok: 2010. december 31., illetve 2011. szeptember 30.

Sikeresként értékelhető az elmúlt kilenc hónap a csoport kogenerációs portfóliója számára is. A szabályozási környezet ugyan jelentős mértékben romlott – a győri fűtőerőmű 2010. december 31-ével teljesen kikerült a kötelező átvételi (KÁT) rendszerből, a soproni pedig 2011. július 1-jével, ráadásul már a megelőző fél évben is a korábbinál 15 százalékkal alacsonyabb tarifa mellett vették át a megtermelt villamos energiáját –, ám az ALTEO azonnal reagált, így jelentősen sikerült mérsékelni a negatív hatásokat,. Az erőművekben a többi között átszervezték a termelést – a korábbi zsinóráram helyett a piacon értékesebb csúcstermékeket termelnek –, valamint korszerűsítő, hatékonyságjavító beruházásokat hajtottak végre – Sopronban például 250 millló forint értékben. Győrben a termelőkapacitás is bővül – három új gázmotor érkezik összesen mintegy 500 millió forint értékben. „A beruházás jelentősen növeli az erőmű értékét, hiszen ezentúl önálló ügyleteket is köthet a villamosenergia-piacon” – jelezte ifj. Chikán Attila.

Az erős pozitív EBITDA és a negatív külső környezethez való gyors alkalmazkodás ellenére az ALTEO csoport a nettóeredmény-soron 136 millió forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az első kilenc hónapban. A mínusz mögött ugyanakkor jellemzően egyszeri, illetve átmeneti tényezők állnak. Ilyen például, hogy a közvetlen költségeket ugyan dinamikusan mérsékelte a csoport, ám a visszafogás üteme így is 3 százalékponttal elmaradt az árbevétel visszaesésének a mértékétől. Az árbevétel-csökkenés ráadásul kizárólag a kogenerációs portfólióból fakad. Ez nagy mértékben a szabályozási környezet fentebb említett kedvezőtlen változásaiból ered, továbbá részben időjárásfüggő okok (a 2010-2011-es fűtési szezon jóval enyhébb volt, mint a 2009-2010-es), részben a konszolidációs torzítás (a győri villamosenergia-termelés árbevétele az idén már csoporton belülinek számít, ezért a konszolidált számokban nem jelenik meg) miatt lett kisebb a forgalom. Ugyancsak a kogenerációs portfólióban jelentkezett, hogy  a költségcsökkentési intézkedések eredményességét jelentős mértékben gyengítette a devizás gázköltségekre gyakorolt negatív árfolyamhatás.

Mindeközben a pénzügyi ráfordítások is növekedtek, igaz, elsősorban a fűtőerőművek akvizíciós hiteleihez kapcsolódó kamatráfordítás, illetve a devizás hitelek fordulónapi átértékeléséből fakadó nem realizált árfolyamveszteség következtében, ami nem jár tényleges pénzkiáramlással. .