Alapvetően mi a magyar köztársasági elnök feladata, dolga?

Magyarország államfője

Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka is egyben.

A köztársasági elnök feladatai:

- képviseli Magyarországot;

- részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;

- törvényt kezdeményezhet;

- országos népszavazást kezdeményezhet;

- kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;

- különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;

- összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;

- feloszlathatja az Országgyűlést;

- az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;

- javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére;

- kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;

- megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét;

- kialakítja hivatala szervezetét.

A köztársasági elnök:

- az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;

- megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;

- kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat;

- megbízza az egyetemek rektorait;

- kinevezi és előlépteti a tábornokokat;

- törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;

- gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;

- dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;

- dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben;

- dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.