Államcsőddel játszik a magyar kormány?

Az egyik nagy nemzetközi hitelminősítő azt üzente a kormányak, ha erőből, önhatalmúlag kényszerítené rá a bankokat, hogy az önkormányzatoktól átvett adósságcsomagon valamekkora veszteséget szenvedjenek el, az jogilag csődeseménynek minősülne, azaz részleges államcsőd állna be. A hitelminősítői figyelmeztetés azt követően érkezett, hogy két hete Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, az állam 612 milliárd forintnyi adósságot átvesz 1956 hazai önkormányzattól, és belengette, hogy a bankok felé fennálló tartozás rendezésének nem biztos, hogy örülni fognak az általa csak sápszedőknek nevezett bankok.

Egy újságíróknak tartott fideszes háttérbeszélgetésen a héten az hangzott el, hogy 10-15 százalék körüli kedvezményt érvényesíthet a kormány az adósságon, de a Népszabadság pénteken arról írt, hogy 20-25 százalékot is megspórolna magának. Azaz a bankok jelenlegi követelésének csak a 75-90 százalékát törlesztené a továbbiakban.

A hitelminősítők szempontjából mégsem a diszkont mértéke a lényeges, hanem az, hogy ezt tárgyalásos úton, egyezkedve éri-e el a kormány a bankokkal, vagy sem. Ha kész helyzet elé állítja őket, akkor az csődeseménynek vagy legalább részleges csődnek minősülhet - és az origo.hu értesülése szerint a hitelminősítők ezt államcsődnek is tekintenék. A kabinet információk szerint komolyan veszi a hitelminősítői figyelmeztetést: a Nemzetgazdasági Minisztériumban és az Államadósság Kezelő Központban is nagy erővel dolgoznak azon, hogy olyan megoldást találjanak, amely nem minősül csődeseménynek. A kabinetnek nincs sok választása. Ha egy csődesemény előállna, az évekre - akár egy évtizedre is - a tönk szélére sodorná a magyar gazdaságot. Az ország képtelen lenne hiteleket felvenni, a befektetők erre se néznének, senki nem venné meg a magyar állampapírokat, az életszínvonal rohamosan csökkenne.