Államháztartás: a novemberi hiány 172 milliárd forint
A tavalyi év azonos időszakában az államháztartás hiánya az egész éves deficit 121,6 százalékát tette ki. Ezen belül a központi költségvetés hiánya a 2009. november végi 124 százalékos arányhoz képest most az egész évre tervezett központi költségvetési hiány 154,5 százalékát adja.
Az NGM tájékoztatása szerint az idei első tizenegy hónap államháztartási egyenlege még nem tartalmazza a "bankadó" második részletéből decemberre várt közel 90 milliárd forintos bevételt, a távközlési, kiskereskedelmi és energetikai szektort érintő válságadók decemberi esedékességű bevételeit (161 milliárd forint), továbbá a decemberben időszerű társasági adó feltöltéseket.
A hiánycél elérését segíti továbbá az a december eleji kormányintézkedés, amely az idén 100 milliárd forintot meghaladó összeggel csökkenti a központi alrendszer kiadási lehetőségét. Ezekkel az intézkedésekkel Magyarország 2010-ben biztonságosan tartja a 3,8 százalékos költségvetési hiányt - hangsúlyozza az NGM közleménye.
A novemberi 172 milliárd forintos államháztartási hiányon belül a központi költségvetés 140,6 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 31,7 milliárd forint deficitet halmoztak fel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 0,3 milliárd forintos szufficittel zártak. A tavalyi évben az államháztartás központi alrendszerének hiánya 76,6 milliárd forintot tett ki.
A novemberi hiányt előidéző okok között az NGM közleménye megemlíti, hogy a központi költségvetés bevételei a várakozásoktól elmaradóan, a tavalyi év azonos hónapjához képest közel azonos, mindössze 4 milliárd forinttal eltérő összegben alakultak. A főbb adóbevételek különböző módon teljesültek: az egyszerűsített vállalkozói adó, az általános forgalmi adó-, valamint a jövedéki és a regisztrációs adóbevételek meghaladták a tavalyi összeget, míg a társasági adó és a személyi jövedelemadó bevételek elmaradtak az előző évitől.
Emellett csökkentette a bevételeket az, hogy a megszűnt társas vállalkozások különadójából még 5,4 milliárd forintot visszautaltak. A kiadási oldalon a mintegy 25 milliárd forinttal több kifizetést egyrészt a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak – részben a bevételi többleteikkel összhangban történő - túllépése okozza. Másrészt magasabb összegben teljesültek az egyedi és normatív támogatások is, tekintettel arra, hogy a kormány döntése értelmében ebben a hónapban került sor a MÁV Zrt. részére kormányhatározattal megállapított 23 milliárd forintos többlettámogatás kiutalására.
Ezen felül magasabb összegben alakultak az EU költségvetéséhez történő hozzájárulások, és az állam által vállalt kezességek is. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a tavalyi év azonos hónapjához viszonyítva a bevételek esetében az eltérést a Nyugdíjbiztosítási Alapnál egyrészt a két évben eltérő központi költségvetési finanszírozási rendszer okozza. A központi költségvetési támogatások átutalási rendjének változása következtében 2010-től havonta kerül sor a központi költségvetési támogatások folyósítására, míg 2009-ben évente három alkalommal, március, november és december hónapban került sor a támogatás átutalására.
Másrészt az idén november hónapban már nem átutalták át a magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesést. A kiadások esetében a többlet főként a magasabb nyugdíjkiadások következménye. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlegjavulását a kiadási oldalon elsősorban a Munkaerőpiaci Alap alacsonyabb központi költségvetési befizetései okozzák. Emellett elmaradtak a tavalyi évtől a passzív kiadások és a működési kiadások is. Az államháztartás összes bevétele ez év november végéig 11.548 milliárd forint volt, míg az összes kiadása 12.852,8 milliárd forintra rúgott.
