Az APEH a Nemzeti Szerencsejáték Stratégia megalkotását sürgeti
A Pénzügyminisztérium átadás-átvételi dokumentumának mellékletét képező, az adóhatóság honlapján közzétett jelentés szerint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény megalkotása óta nem került sor a törvény átfogó módosítására.
A Nemzeti Szerencsejáték Stratégia kialakítására az elmúlt években több alkalommal is volt kezdeményezés, amiben aktívan közreműködött az adóhatóság, ám elfogadására nem került sor - emlékeztet a jelentés. A jelenleg hatályos törvényi szabályozás az online szerencsejáték szervezését állami monopóliumként kezeli, és ebből következően tiltja az online szerencsejátékok külföldről Magyarország területére történő szervezését.
A tiltó rendelkezésekhez azonban nem társítottak a tilalom érvényesítését technikai eszközökkel lehetetlenné tevő - a pénzügyi felügyelet, illetve hírközlési felügyelet területére tartozó - részletszabályokat, illetve végrehajtási szabályokat, ezért a törvényileg szabályozott tilalom alkalmazhatatlan a jelentés szerint. Az APEH álláspontja szerint az online játékok területén az állami monopólium fenntartása indokolt annak érdekében, hogy a külföldről szervezett online szerencsejátékok ne juthassanak el a játékosokhoz ellenőrizhetetlenül.
Kiemelt feladatnak tartja az adóhatóság az ellenőrzések műszaki-technikai hátterének megteremtését, illetve a nagy mennyiségű IP cím felmérésével, napi frissítésével, blokkolásával kapcsolatos feladatkörök illetékes hatósághoz történő telepítését, a pénzügyi tranzakciók megakadályozását is. A jelentés figyelmeztet arra is, hogy a szerencsejáték-szervezésre és felügyeletre irányadó jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapvetően az állami adóhatóság és a szerencsejáték-szervezők jogviszonyait szabályozzák, a játékosok érdekvédelme a jelenlegi szabályozásban csak elvétve kap helyet.
Az illegális pókerverseny szervezői tevékenység legális mederbe szorításának első lépése az APEH szerint megtörtént azzal, hogy a jogalkotó május 1-jétől a játékkaszinók mellett a kártyatermekben is lehetővé tette a totalizatőri, készpénzes és/vagy verseny rendszerben lebonyolított, póker típusú kártyajáték szervezését. Az illegális pókerjáték ellenőrzése kiemelt feladata az adóhatóságnak, különösen, hogy a pókerjátékok - különösen a Texas Hold'em típusú - az utóbbi időben Magyarországon is egyre népszerűbb.
Az ellenőrzést azonban nehezíti, hogy a pókerjáték sajátosságaiból adódóan a szerencsejáték fogalmának két eleme - a tétfizetés és a nyereményfizetés - a közigazgatási hatósági ellenőrzés eszközeivel nem, vagy csak igen nehezen ellenőrizhető, így az illegális szervezés nehezen bizonyítható. Mivel a rendőrség megfelelő nyomozati jogosítványokkal (például megfigyelési eszközök, fedett nyomozó alkalmazása, házkutatás) rendelkezik a szerencsejáték jelleg feltárására, az APEH kezdeményezte a vámhatóság, a rendőrség és az adóhatóság pókerjátékkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenységének összehangolását, közös ellenőrzések végzését - derül ki a helyzetjelentésből.
Az APEH új taktikák kidolgozását is indokoltnak tartaná, mivel az illegális szervezők védekezési módszerei már alkalmazkodtak az eddigi ellenőrzési és felderítési módszerekhez. Az APEH által felügyelt szerencsejáték-piac meghatározó szereplői az állami játékszervező Szerencsejáték Zrt. mellett a pénznyerő automatákat működtető megközelítőleg 1.200 gazdasági társaság.
A Szerencsejáték Zrt. 18-21 sorsolásos játékot és négyféle fogadásos játékot szervez. A társaságok március végén összesen 14.796 játéktermet, 25.450 pénznyerő automatát és 28.668 automata játékhelyet üzemeltettek. Három, koncessziós társaságok által működtetett játékkaszinó üzemel az országban. A szerencsejátéknak nem minősülő, bejelentésre köteles játékok közül a játékautomatákat üzemeltető szervezők száma 2009-ben 255 volt, akik tavaly összesen 1.032 ajándéksorsolást szerveztek.
A szerencsejáték-piac szereplője a lóversenyfogadást szervező állami játékszervező is. Az APEH szerencsejáték-felügyeleti jogkörében eljárva az idén március végéig 7.012 engedélyt adott ki, összesen 15.746 határozatot és végzést, továbbá 685 bírságoló határozatot hozott, valamint 12 szabálysértési eljárást kezdeményezett. Az adóhatóság 2009-ben összesen 234 szerencsejáték-felügyelettel összefüggő perben járt el, ebből 87 zárult le az év végéig, 147 folyamatban van.
A Legfelsőbb Bíróság előtt 9 felülvizsgálati eljárás volt folyamatban 2009-ben. A perek legnagyobb része a szervezői megfelelőség elutasításával, a szankciós határozatokkal, a játékterem engedély visszavonását megállapító határozatokkal, valamint ajándéksorsolási ügyekkel kapcsolatos - derül ki a jelentésből.
