Az EU nem tudja eldönteni, mit gondoljon a migránsválságról
A szerb, majd a horvát határ ideiglenes lezárásáról szóló kérdésre azt mondta, Magyarország az intézkedéssel egyúttal egyértelművé tette, hogy nem migrációs utazási iroda, és nem akar tettestárs lenni Európa szétrombolásában. "Nem csak én vagyok azon a véleményen, hogy az európai intézményrendszer kudarcot vallott, egyre több politikus és értelmiségi gondolja így" - fogalmazott Kövér László. Hozzáfűzte: "Egy biztos, ez nem az az Európai Unió, amelyről Adenauer és Schumann álmodott".
Kövér László szerint a Fidesz 2010-es választási győzelme után az európai baloldal megpróbálta elszigetelni, gazdaság- és társadalompolitikája miatt pellengérre állítani Magyarországot, de ez nem sikerült, "mert a demokráciában még mindig számít, mit gondolnak az emberek". A 2014-es újraválasztás után most újabb támadások érik az országot - mondta a migránsválsággal kapcsolatos magyar állásponttal összefüggésben, hozzátéve, hogy ezúttal még inkább meghiúsultak a támadások, nemcsak a magyar közvélemény, hanem a többi kelet-közép-európai ország támogatása miatt is. "
A nyugati, úgynevezett régi EU-tagországok politikusai közül is sok inkább Orbán Viktorral, semmint azokkal ért egyet, akik lehetőséget látnak a menekültválságban" - fejtette ki. A térségbeli országokkal való együttműködésről azt mondta, "minden rosszban van valami jó", Szlovákia, Csehország és Lengyelország felismerte, hogy "a dolgok, amelyek elválasztanak minket, nem olyan jelentősek, mint az előttünk álló kihívások és veszélyek".
A visegrádi országok segítségnyújtása a határok őrizetében inkább szimbolikus, és a Magyarországgal, a magyar politikával való szolidaritás jele - fűzte hozzá. Arra a kérdésre, hogy a migránsokban Európa jövőjét látó Angela Merkel német kancellárnak vagy az Európa végét látó Orbán Viktor magyar kormányfőnek van-e igaza, Kövér László azt válaszolta, mindkettőjüknek. "A nyugat-európai városok demográfiai előrejelzéseiből kiolvasható, mikor lesz muszlim polgármestere Kölnnek vagy Antwerpennek. Ez a jövő" - fogalmazott. "
Az európai kultúra - a világ legsikeresebbje - azonban a zsidó és a keresztény hagyományok gyümölcsöző keveredéséből született" - mondta, Európa másik erősségeként említve a nemzeti kultúrák sokszínűségét. Úgy vélekedett, ez a civilizáció elválaszthatatlan keresztény örökségétől, de mára - a mostani bevándorlási hullám nélkül is - a demográfiai helyzet a reménytelenné válás határára jutott, ami Európa végét jelentheti. "Nem a távoli jövőben, hanem a gyerekeink, de legkésőbb az unokáink életében" - jelentette ki.
"Nem a gyakorló keresztények számáról van szó. (...) Gyakran mondunk valamit, anélkül, hogy tudnánk, a Bibliából idézünk. Ahogy az egyik püspökünk mondta, Európában még az ateisták is keresztények, legalábbis kulturális értelemben" - mondta a házelnök, hozzátéve, hogy az európai kultúra és vallás türelmes, és ez a gyengéje. "Ellenségei - mindegy, hogy a liberális világmegmentők vagy az iszlamisták - nem azok. Noha a liberálisok szívesen nevezik toleránsnak magukat" - jegyezte meg.
A svájci hetilap felvetésére, hogy az Európa "végétől" való félelem Angela Merkel kancellári székébe kerülhet-e, Kövér László azt válaszolta, személy szerint kedveli a német kormányfőt, és a CDU/CSU konzervatív pártszövetség az egyik legfontosabb partnerük az EU-ban. "A mi érdekünk, hogy úgy menedzselje a válságot, hogy ő, Európa és Magyarország is megerősödve kerüljön ki belőle, a nemzeti érdekeket figyelembe véve" - mondta.
A házelnök megítélése szerint azonban az EU jelenleg szembemegy saját érdekeivel, és lábbal tiporja az európai jogot. Korábban Magyarországot vádolták azzal, hogy eltávolodik a jogállamiságtól - mondta -, most azonban sem az Európai Bizottságot, sem az Európai Parlamentet nem érdekli, hogy olyan kvótarendszert akar "ránk kényszeríteni, amelynek semmiféle alapja nincs az európai szerződésekben". Kövér László szerint csak az lenne jogszerű, ha az állam-, illetve kormányfők egyhangúlag döntenének erről az Európai Tanácsban. "Minden más eljárás illegitim" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy az Európa-szerte erősödőben lévő úgynevezett populista pártok - az Alternatíva Németországnak (AfD), a francia Nemzeti Front (FN), az osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a Svájci Néppárt (SVP) - szélsőséges, nacionalista, rasszista erők-e, a házelnök megjegyezte: "Ha az FPÖ Bécsben 30 százalékot szerez, és az ember szélsőségesnek nevezi, az azt is jelenti, hogy a szavazók 30 százalékát is annak nevezi. Vagy ostobának, mert nem értik, kire szavaznak".
Hozzátette, "ha a jobbközép pártok nem tudnak kiszabadulni a baloldal ölelésének fogságából, azzal a jobboldalon teret nyitnak a radikális rendszerkritikus erőknek". A házelnök úgy vélte, manapság a politikai korrektség diktatúrája tapasztalható, láthatatlan erkölcsi cenzúra, lelki terror uralkodik Európában, de ennek véget vet a migránsválság. Az interneten látható, hogy az emberek tömegével mondanak ellent annak, amit az újságok írnak, tüntetnek az utcákon - és nemcsak a menekültpolitika, hanem például az európai-amerikai szabadkereskedelmi tárgyalások menete ellen is - mondta Kövér László. (MTI)
