Európai Unió kohéziós alapja - Mi is az?
A kohéziós alapra vonatkozó jogszabály fogalmazása szerint az alap az európai közösség "gazdasági és társadalmi kohéziójának megerősítése céljából, a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében" jött létre. Az alapot eredetileg azért hoztak létre, hogy a legszegényebb EU-tagállamok felzárkózásának meggyorsításával megkönnyítsék az európai valutaunió kialakítását, de mára rendeltetése némileg megváltozott.
A felzárkóztatási politika alapelve az EU-tagállamok közötti szolidaritás. Ennek a törekvésnek az uniós közös költségvetésből a jobban a rászoruló térségek, országok és ágazatok kapnak támogatást a rászorultság arányában. A kohéziós alap azokat a tagországokat támogatja, amelyekben az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alacsonyabb az uniós átlag 90 százalékánál.
A 2007–2013-as időszakban az alábbi országok jogosultak a kohéziós alap támogatására: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Mellettük még Spanyolország is átmeneti támogatásban részesülhet, mivel egy főre eső GNI-je alacsonyabb a régebbi 15 tagállamra számított közösségi átlag 90 százalékánál.
A kohéziós alap kizárólag az alábbi területeken finanszíroz tevékenységeket: a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztése, valamint a környezetvédelem, amelyen belül bizonyos energiaügyi és közlekedési beruházások is támogathatók. Az alap elsősorban decentralizált irányítású, több évre szóló beruházási programokat támogat. Az uniós belső felzárkóztatási politika a 2007–2013-as időszakban uniós szinten összesen 347 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. A 2007–2013-as időszakra Magyarország részére összesen 25,307 milliárd eurót különítettek el, ebből a kohéziós alap részesedése 8,6 milliárd euró.
A jövő évre jutó összes keret mintegy 1,7 milliárd euró. Magyarországon csak a 2004–2006-os időszakban közel 20 ezer projektet támogattak a strukturális alapokból. Olyan beruházásokról van szó, mint vasúti pályák korszerűsítése, autópályák és közutak építése vagy felújítása, a tömegközlekedés segítése, hatékonyabb hulladék- és szennyvízkezelés, jobb minőségű ivóvíz biztosítása.
Az alapra vonatkozó uniós szabályok szerint ha valamely kedvezményezett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn, és az erről "kiadott tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés, a tanács az alapból az érintett tagállam részére tett kötelezettségvállalások teljes vagy részleges felfüggesztéséről határozhat, a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jei hatállyal". A szabályok szerint "ha a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről" is. (MTI)
