Az OTP a leginkább shortolt részvény a magyar piacon
A magyar értékpapírok közül a leginkább shortolt részvény az OTP, az üzletek nagysága és az érintett részvények darabszáma azonban nemzetközi összehasonlításban elhanyagolható - ismertette Wermeser Zsolt, a PSZÁF piacfelügyeleti igazgatóságának ügyvezető igazgatója. Hozzátette: jellemzően olyan amerikai és angol hedge fundok kötnek ilyen üzleteket Magyarországon, amelyek más piacokon is aktívak hasonló ügyletekben. A tapasztalatok szerint a shortolás nem ország- vagy szektorfüggő - mondta a szakember, hozzátéve, hogy az OTP sem kap kitüntetett figyelmet, más országok bankpapírjaira is kötnek ilyen üzleteket.
A short ügyletek közös uniós szabályozásáról a 2008-ban kialakult pénzügyi válsághelyzet kapcsán gondolkodtak el a hatóságok. A válság hatására egyes tagállamok különböző korlátozásokat vezettek be a short pozíciókra. Magyarországon korlátozásokra nem volt szükség, de a felügyelet adatszolgáltatásra kötelezte az érintett piaci szereplőket.
Az árfolyamcsökkenésre spekulálók jelenléte ugyan természetes velejárója a piacnak, bizonyos helyzetekben azonban a shortolás indokolatlanul erősítheti a nemkívánatos árfolyamcsökkenést, és áresési spirált indíthat be. A bevezetett közös szabályozás ezt a láncreakciót próbálja tompítani, célja a pénzügyi spekuláció visszaszorítása. Ezt a short ügyletek átláthatóságának növelésével, a pénzügyi felügyeletek eszköztárának és szankcionálásának a megerősítésével, illetve a hatóságok közötti együttműködéssel kívánja elérni.
A short ügylet azt jelenti, hogy a befektető olyan értékpapírra köt eladási ügyletet, amely nincs a tulajdonában, de kölcsönvette, vagy megállapodást kötött a kölcsönvételére. A short ügyletnek van egy veszélyesebb változata, a fedezetlen - angol kifejezéssel naked - short ügylet. Ilyenkor az eladó nem veszi kölcsön az eladással érintett papírt és kölcsönmegállapodást sem köt rá. Tulajdonképpen csak egy értékpapírra szóló ígéretet ad el a papír helyett. Ez egyrészt veszélyezteti az ügylet elszámolását, másrészt etikai problémákat is felvet. Az ilyen típusú pénzügyi spekulációval jelentősen lehet rontani egy országról kialakult képet, például úgy, hogy nagy mennyiségű fedezetlen shorttal lenyomják az adott ország állampapírjainak az árát.
A közös uniós szabályozás tiltja a fedezetlen short ügyletet. A rendelet az állampapírokra és a CDS-ekre vonatkozó short pozíciók esetében bejelentési kötelezettséget, a részvényekre pedig a bejelentés mellett közzétételi kötelezettséget ír elő bizonyos értékhatárok fölött.
A kötelezően közzétett ügyletek nyilvánosak, Magyarországon a www.kozzetetelek.hu portál tőkepiaci közzétételek oldalán lehet megtekinteni. Az oldalon nyomon követhetők az egyes nettó short pozíciók és azok változása, és az adatbázis visszamenőleg kereshető. A közzétett ügyletek az egyes tagországok pénzügyi felügyeletének honlapjain, valamint az európai piacfelügyelet (ESMA) felületén is megjelenik. (MTI)
