Állítsuk le a túlzott bónuszkifizetéseket!
A New York-i lap szerint a tiltakozók azt kívánják elérni, hogy a menedzsment kurtítsa meg a jutalmakat, és inkább a részvényeseknek fizessen több osztalékot. A pénzintézetek prémiumpolitikája miatti felháborodás nem új jelenség, a válsághoz vezető túlzott kockázatvállalás egyik mozgatórugójának tartott bónuszok körül egymás után robbannak ki a botrányok világszerte, most azonban nagy, meghatározó részvényesek a siker esélyével igyekeznek rákényszeríteni egy vezető bank menedzsmentjét, hogy ne osztogasson csillagászati jutalmakat - írta a The Wall Street Journal.
A társaság harmadik negyedévi adózott eredménye közel négyszerese volt az egy évvel korábbinak, az év egészét tekintve pedig rekord nagyságú profitra számítanak. A részvényenkénti nyereség azonban akár 20 százalékkal is elmaradhat a 2007. évitől, mert tavaly 100 millió új részvényt bocsátott ki a társaság, közben a munkatársak minden korábbinál több pénzt, a prémiummal együtt fejenként átlagosan 904.624 dollárt keresnek az idén a szakértői számítások szerint.
A befolyásos részvényesek ezen a helyzeten próbálnak változtatni, az osztalékot kívánják növelni az alkalmazottak javadalmazásának visszafogásával - írta a New York-i lap. A megugró nyereség révén a társaság jóval a határidő előtt vissza tudta fizetni a 10 milliárd dollárt kitevő állami segítséget, így a politika nemigen tud beavatkozni a bankcsoport ügyeibe.
A recesszió és a 26 éves csúcsra felszökött munkanélküliség közepette kiosztani tervezett rekord jutalmak miatt várható közfelháborodást pedig azzal igyekszik megelőzni a menedzsment, hogy életre hívott egy alapítványt, amelyen keresztül 10 ezer nehéz helyzetbe került amerikai kisvállalkozást támogat összesen 500 millió dollárral.
Lloyd Blankfein, a Goldman Sachs elnök-vezérigazgatója ugyanakkor november elején egy lapinterjúban kifejtette: szerinte nem elítélendő, hanem üdvözlendő fejlemény, hogy a nagybankok ismét jelentős haszonnal működnek, és képesek nagy összegű jutalmakat fizetni alkalmazottaiknak, mivel ez azt jelzi, hogy a világgazdaságban megindult a kilábalás.
Blankfein elmondta: megérti, hogy az emberek dühösek amiatt, amit a bankárok műveltek, és tudja azt is, hogy ha például ő felvágná csuklóján az ereket, akkor sokan "üdvrivalgásban törnének ki". Kijelentette ugyanakkor: a bankrendszer nagyon fontos feladatokat lát el, hiszen hozzájárul a vállalatok növekedéséhez, azzal, hogy segít nekik tőkét felhajtani. A növekvő vállalatok vagyont teremtenek, és ez teszi lehetővé, hogy "az embereknek állásuk legyen". Blankfein szerint ezzel a bankok tulajdonképpen "Isten munkáját" vállalják magukra, és társadalmilag hasznos tevékenységet folytatnak.
