Az aranynál a menetrendet az USA diktálja
Egy kedvező hétkezdést követően a hét végére elromlott a piacok hangulata, és ebben a negatív környezetben eladói nyomás kerekedett felül a nemesfémeknél is. Az arany ismét 1.600 dollár alatt, unciánként 1.576,50 dolláron zárta Londonban a hetet. Egy uncia ezüstért pedig 28,17 dollárt kellett fizetni. Mindez annak tükrében, hogy a hitelszűkében bővelkedő Spanyolország most hétvégén bejelentette, hogy az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) igénybevételére kényszerül, és az athéni választások kimenetele is bizonytalanabb, mint valaha. Az Európai Központi Bank merev kamatpolitikája sem bolygatta fel az állóvizet miután minden korábbi spekuláció ellenére szerdán változatlanul 1%-on hagyta az eurózóna alapkamatát.
Annál nagyobb követ dobott viszont a vízbe Ben Bernanke Fed-elnök azzal, hogy a gazdaság helyzetét elemző csütörtöki kongresszusi meghallgatásán egyetlen szót sem ejtett egy esetleges monetáris lazításról az Egyesült Államokban. Sőt, az USA jegybankjának első embere leginkább az amerikai gazdaság javuló tendenciáit ecsetelte, és így csalatkozni kényszerültek egy új pénzügyi ösztönző programmal kapcsolatos várakozások. Ezek még egy héttel korábban a rossz foglalkoztatási adatok hírére kerültek ismét az előtérbe, és akkor azonmód az arany árfolyamának rég nem látott, napon belüli 5%-kos emelkedéséről gondoskodtak.
Az amerikai gazdaság élénkítésének mindazonáltal sok módja van. A lassan négy éve tartó zéró kamatráta az USA-ban, a nem túl meggyőző eredménnyel bevetett, két hatalmas eszközvásárlási program 2300 milliárd dollár értékben, 400 milliárd dollárnyi rövid futamidejű kötvény cseréje hosszabb lejáratúra (Operation Twist), és nem utolsó sorban a Fed elnökének verbális intervenciói. A befektetők ez utóbbiakat, de még az egyes nyilatkozatokat kísérő testbeszédet is árgus szemekkel figyelik. A kimondott vagy éppenséggel mellőzött szavak aztán rövidtávon nem ritkán heves reakciókat váltanak ki, úgy hogy a jelenlegi feszült piaci hangulatban egy-egy Bernanke-sajtótájékoztató alatt és után az arany árfolyamában sokszor egészen extrém kilengések tapasztalhatóak.
A Federal Reserve a világ jegybankjainak többségével ellentétben nem csak az infláció felett őrködik, de feladata az Egyesült Államok gazdasági növekedésének elősegítése is. Ez a Fed elképzelése szerint a lakossági fogyasztás újjáéledésén keresztül történhetne, de ahhoz, hogy az emberek a tartalékolás helyett inkább a pénzköltést válasszák, a mostaninál optimistább hangulatnak kéne uralkodnia Amerikában a gazdasági kilátásokat illetően. Ezért az USA jegybanki rendszerének illetékesei minden alkalmat meg is ragadnak arra, hogy szépre fessék a gazdaság helyzetét. Ez az öndicséret hűti a várakozásokat egy újabb mennyiségi lazításra (QE3) vonatkozólag, aminek következtében csökkenek a részvény- és nyersanyagárak, erősödik a dollár, enyhül az inflációs nyomás, és olcsóbbodnak a nemesfémek.
De nem csak az USA, hanem Spanyolország gondjait is igyekeztek egészen eddig szépíteni a politikai döntéshozók. A piacok számára ennek ellenére már egy jó ideje nyilvánvalóvá vált, hogy a helyzet reménytelen. A spanyol államháztartás túlzott eladósodottsága, a bankrendszer válsága, a 25%-ot közelítő munkanélküliségi ráta és a recesszió miatt a hosszúlejáratú államkötvények hozama a finanszírozhatatlanság határán tartózkodik. A végső ítéletet aztán a Fitch Ratings hitelminősítő mondta ki csütörtökön, amikor egyszerre három fokozattal rontotta az ibériai ország adósbesorolását. Két nappal később végül kénytelen volt a spanyol pénzügyminiszter bejelenteni a kapitulációt, és most a hétvégén külső támogatásért folyamodni. Az első becslések máris 100 milliárd eurónyi segélyről szólnak a bankrendszer konszolidációjára, de nem kell túlzottan pesszimistának lenni ahhoz a feltételezéshez, hogy Madrid hamarosan már ennek a többszörösét fogja igényelni.
A hónap eleji felszúrás az arany árfolyamában megtörte a rövidtávon csökkenő trendet, de ez utóbb téves kitörésnek bizonyult, és a kurzus ismét mélyen 1.600 dollár alá zuhant vissza. Az elmúlt napok cikkcakk mozgása után most mindössze egy enyhén emelkedő momentum maradt hírmondónak, amely visszavezetheti a jegyzéseket a lélektanilag fontos 1.600 dollár fölé. Itt újabb kitöréssel próbálkozhat a sárga nemesfém 1.635 majd 1.660 dollár irányába. Az 50-napos mozgóátlag áttörése a csökkenő trend megfordulásának jele lenne, és ez vételi jelzésként értelmezendő. Érdemes lehet azonban ezúttal pár napos kivárással megbizonyosodni arról, hogy továbbra is a kitörés irányába halad-e az árfolyam.
Az ezüst felpattanása az elmúlt héten szintén nem volt több szalmalángnál. Ennek ellenére a stabilizálódás jelei figyelhetőek meg az árfolyam alakulásában.
