Az oroszok kétharmada részt venne az alkotmánymódosításról szóló szavazáson
A Vedomosztyi gazdasági lap által ismertetett közvélemény-kutatás szerint a voksolásra hajlandóságot mutató válaszadók 13 százaléka az alaptörvény megváltoztatása ellen szavazna, 15 százalék pedig még nem tudja, hogy miként döntsön.
A legnagyobb népszerűségnek a szociális természetű alkotmánymódosítások örvendenek. A válaszadók 92 százaléka támogatja a nyugdíjak rendszeres indexálását, 83 százalék pedig azt az indítványt, hogy a minimális munkabér ne múlhassa alul a hivatalos létminimum összegét. A megkérdezettek 84 százaléka kész megszavazni, hogy az orosz jogrendnek prioritása legyen a nemzetközi fölött.
Hatvannégy százalék helyesli az elnöki megbízatás két mandátumban való korlátozását, 58 százalék pedig az államtanács szerepkörének rögzítését az alkotmányban. Ugyanakkor az államtanácsot érintő alaptörvény-módosítást csak 6 százalék tartotta fontosnak.
A felmérést január 29-31. között végezték el, több mint kétezer fős, országos, reprezentatív mintán.
A Vlagyimir Putyin elnök által január 15-én előterjesztett, az alaptörvény 22 cikkét érintő csomag az orosz alkotmány nemzetközivel szembeni prioritásának meghirdetése mellett konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak kölcsönös viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaz.
A módosított alaptörvény egyebek között szavatolná a nyugdíjak rendszeres inflációhoz igazítását, valamint azt, hogy a minimálbér ne lehessen alacsonyabb a létminimumnál. Az elképzelés szerint az alsóháznak a kormánytagok, a felsőháznak pedig a rendvédelmi szervek és bíróságok vezetőinek kinevezésében, illetve leváltásában lesz döntő szerepe.
Az alkotmánymódosítás-csomagnak megfelelően az elnöki tisztséget egy személy legfeljebb két ciklus erejéig töltheti majd be. Az erre a posztra törekvő, legalább 35 éves pályázókkal szemben követelmény lesz, hogy az eddigi 10 helyett 25 évig éljenek Oroszországban, semmilyen más országnak ne lehessenek állampolgárai, és ne lehessen külföldi lakhatási engedélyük sem. A külföldi állampolgárság tilalmát más országos és regionális vezető tisztségekre és a szövetségi parlament képviselőire is kiterjesztenék.
Az orosz alkotmányban megjelenik majd az államtanács intézménye, amely sokak feltételezése szerint a biztosítéka lehet Putyin további politikai pályafutásának azt követően, hogy 2024-ben lejár az elnöki mandátuma.
A módosítási vitában egyébként megfogalmazódtak olyan indítványok is, amelyek szerint az alaptörvény preambulumában meg kellene határozni az államideológiát, és meg kellene tiltani a második világháborúval kapcsolatos történelemhamisítást. Többen úgy vélik, hogy az alkotmánynak tartalmaznia kellene Istenre való utalást, a házasságot kizárólag egy férfi és egy nő közötti kötelékként, az ortodox kereszténységet pedig az ország meghatározó vallásaként kellene kezelnie.
Felmerült olyan elgondolás is, amely szerint az elnököt át kellene nevezni legfelső vezetőnek. Mások azt javasolják, hogy az állam kötelezettségei közé vegyék fel az a történelmi egyházak és ország soknemzetiségű kultúrájának védelmét és támogatását is.
KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:
- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?
- Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?
- Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?
