Bankszövetség: nehéz helyzetbe kerülhet a forgóeszköz-hitelezés is
A szövetség adatai szerint az idei első háromnegyedévben mintegy 2000 milliárd forint forgóeszköz-hitelt újítottak meg a bankok, a tervezett intézkedések miatt ez a hitelezés is mérséklődhet, ami a cégek termelésére is negatívan hat, és ez a GDP növekedését is hátráltatja. Elmondta: a hazai pénzintézetek anyabankjai mintegy 2 milliárd eurót, azaz 550-600 milliárd forint tőkejuttatást adtak a magyarországi bankok veszteségeinek pótlására.
Kovács Levente közölte: a magyarországi bankok heti átlagban 3000 árfolyamrögzítéses szerződést dolgoznak fel. A szövetség főtitkára kiemelte: ez mutatja, hogy a hazai bankrendszer több millió ember számára a kiszámíthatóságot és biztonságot jelenti. Ezért kényes dolog a bankellenes hangulat szítása - fűzte hozzá, hiszen az a pénzintézeti rendszerbe vetett bizalmat érinti károsan.
Hangsúlyozta: a hazai bankok nem kaptak támogatást az IMF-től, a keletkezett veszteségeket a tulajdonosok mintegy 2 milliárd eurónyi tőkejuttatással ellensúlyozták. Rámutatott: a bankszövetség számításai szerint a magyarországi bankok reálértéken mért tőkearányos nyeresége (ROE) az elmúlt 20 évben 3 százalékos volt. A régiós versenytárs országokban az ottani bankszektor a mostani válságidőszakban is jobban teljesít, Csehországban és Lengyelországban idén 15 százalékos ROE-mutatókat várnak.
A válság időszakában a nyugat-európai bankok reál ROE-mutatója 6 százalékos volt, ezzel szemben a hazai bankrendszer tavaly mínusz 10 százalékos ROE-t produkált és az idén sem várható sokkal jobb adat - emelte ki. A főtitkár szerint 6 százalék körüli megtérülést más szektorok viszonylag könnyen elérnek, ezért meglehetősen furcsa a terhek ilyen arányú átcsoportosítása a bankokra. A főtitkár kifejtette: a tranzakciós illeték emelése azt is okozhatja, hogy a bankok még inkább áthárítják majd ezt a terhet a fogyasztókra. A magasabb illeték arra is vezethet, hogy a cégek nemcsak a számlaforgalmukat viszik ki az országból, hanem a megtakarításaikat is, ami végső soron a vállalati betétállomány 15 százalékos csökkenéséhez is vezethet - mutatott rá a főtitkár.
Kovács Levente úgy vélte: áttételesen a tranzakciós illeték a hitel/betét mutatóra is érzékenyen hat majd, amely a korábbi 160 százalékról mostanra 120 százalékra csökkent. A hitel/betét mutatóval kapcsolatban megjegyezte: a betéti oldal az idén stagnál, mivel az idei év elején komoly összegeket vittek ki az országból, s ezt a megtakarítási hajlandóság javulása ellenére nem lehet ellensúlyozni. Emellett az állam az állampapírok hozamaival nagyon komoly versenyhelyzetet idézett elő a lakossági megtakarítások piacán. Miután most a "megtakarítási torta" nem nő, ez a versenyhelyzet érzékenyebben érinti a bankokat - elemezte a főtitkár.
Egy kérdésre elmondta: a forintban nyújtott beruházási hitelek iránti kereslet csökkenését az okozza, hogy a kétszámjegyű kamatokat a vállalatok ebben a gazdasági helyzetben a nyereségükből képtelenek kigazdálkodni. Egy másik kérdésre kifejtette: a Magyar Bankszövetség februárban letette a bankok és a kormány közötti megállapodás részeként azokat a javaslatait, amelyek a vállalati hitelezés fellendítésére szolgálnak. Ezek szerint ágazatokhoz, hitelcélokhoz lehetne preferált konstrukciókat kidolgozni a gazdaság fellendítése érdekében. Erre a javaslatra semmilyen válasz nem érkezett eddig - mutatott rá a főtitkár. (MTI)
