Buta gazdasági döntés - súlyos természeti kár. Ennek innák a levét - de lé sincs.
A gazdasági tervek és az óriási, a természetet figyelmen kívül hagyó elképzelések iránti szenvedélyükből adódóan a kommunisták úgy döntöttek, hogy a folyót, ami táplálta a tavat, eltérítik, hogy a hatalmas gyapotföldeket öntözze.
Az eredmény végzetes volt: az Aral-tó eredeti méretének 10 százalékára zsugorodott. „A katasztrófa példa nélküli a modern kori történelemben." mondja Philip Micklin, a Nyugat-Michigani Egyetem professzora, aki évekig tanulmányozta az Aral-tó környezetét. Még most, két évtizeddel a Szovjetunió felbomlása után sem hozták helyre az okozott károkat. Az ez év elején készült műholdképek tisztán mutatják, hogy a tó egyik része csak az elmúlt három évben 80 százalékkal zsugorodott. Üzbegisztán, amely a tó háromnegyedét mondhatja magáénak, feladta a próbálkozásokat.
Méretét tekintve a 4.-ről a 8. helyre esett vissza. És ez nem azért van, mert hirtelen született egy-két tengerméretű tó máshol és nem is Dubai-ban csináltak mesterségesen, hanem az Aral folyamatosan eltűnik. Furcsán hangzik, hisz a suliban annak idején erről szó sem volt, de ma már nyilvános, hogy az Aral-tó esete az egyik legjobb példája az emberi beavatkozás miatt bekövetkező ökológiai és humán katasztrófának.
Az életmentő és rendkívül hatásos lépéseket végül Kazahsztán tette meg. Aralsk, a valamikori kikötő, a változások következtében 100 kilométerre került a vízparttól. Ám most, a Világbank és a kazah kormány támogatásával megépült gátnak köszönhetően, kezd visszatérni a víz, új lehetőséget kínálva a halászatnak, és reményt adva annak a térségnek, amiről sokan azt gondolták, hogy egyszerűen kiszárad. A visszatérő víz 25 kilométernyire megközelítette Aralsk városát, és a Világbank jóslata szerint 6 éven belül elérheti az egykor kikötővárost, amit a kazahok már alig várnak. „Jó hír: visszatér a víz"- olvasható a város bejáratánál egy táblán.
forrás:Yahoo.com
