Csak óvatosan merészkedjünk külföldre!
A magyar tulajdonú, közepes méretű cégek külföldi jelenléte nem példa nélküli, ám sok cégvezető, tulajdonos ma még alábecsüli a külföldi piacokban rejlő lehetőséget, vagy éppen túl kockázatosnak tartja a nemzetközi porondra való kilépést, az azzal járó, várható előnyökhöz képest. Bodor Kornél, a Deloitte feltörekvő középvállalatok csoportjának vezetője szerint a nemzetközi terjeszkedésnek mindig vannak kockázatai, s különösen igaz ez a jelenlegi gazdasági környezetben.
Az új piacok meghódításának egyik leghatékonyabb módja azonban kétségtelenül a felvásárlás, főleg akkor, ha a kiszemelt külföldi vállalkozás életében a piacvesztéssel, profitcsökkenéssel, likviditási gondokkal járó időszak csupán átmeneti jelenség, s az adott társaság egyébként ígéretes termékekkel és megalapozott jövőképpel rendelkezik.
A Deloitte szakértője kiemelte: mielőtt a cég élne az akvirálásban rejlő lehetőségekkel, fontos, hogy jól meghatározott, hosszú távú növekedési stratégiával és jól megfogalmazott célokkal rendelkezzen. Rögtön az elején célszerű megvizsgálnia azt is, hogy a megvásárolni tervezett cég irányítására rendelkezik-e kompetens menedzsmenttel. Semmiképpen nem szabad az akvirálást megkezdeni addig, amíg a cég belső rendszerei nem teszik lehetővé akár a saját, akár az akvirált cég teljesítményének megfelelő minőségű pénzügyi követését, esetleges integrálását. A szakértő hangsúlyozta: a terjeszkedés mellett döntő vállalatnak célszerű nagyon alaposan elemeznie a felvásárolni kívánt társaság riportjait, beszámolóit.
Egy társaság teljesítményének nemzetközi összehasonlításra is alkalmas, objektív mércéje szinte minden esetben az IFRS szerinti beszámoló. Célszerű ellenőrizni azt is, hogy megfelelőek-e azok a jelentések, amelyeket a felvásárolni kívánt cég átad, hogy a jelentésekben szereplő számok és kötelezettségvállalások valódi eszközökre vonatkoznak-e, továbbá, hogy vannak-e eltitkolt kötelezettségek a kiszemelt cég beszámolóiban. A cégnek adott kölcsönöknél fontos számba venni, hogy van-e nemfizetésből eredő kockázat. Jó, ha a vállalat figyelmet fordít az akvirálni kívánt cég ügyfeleinek, vevőinek sebezhetőségére is. A vevők esetén ki kell térni például a körbetartozás kockázatának alaposabb vizsgálatára is, valamint az értékvesztések számbavételére.
Fontos a beszámolókból a devizakockázatokra, likviditási kockázatra vonatkozó adatok elemzése is, valamint annak meghatározása, hogy mekkora a valószínűsége, hogy a cég nem fog tudni kötelezettségeinek (hitelek, szállítókkal szembeni tartozások) eleget tenni. Arra is figyelni kell, hogy a törlesztési terv és bevételek összhangja megvalósul-e, illetve, hogy az évenként megújítandó szerződéseknél a bank megújította-e a szerződést. A szakértő hangsúlyozta: minden egyes esetet egyedileg kell vizsgálni és értékelni, hiszen a befektetéssel járó kockázat nem csak iparág- és nem is pusztán országfüggő.
Mivel az esetek mérlegelése, illetve a beszámoló vizsgálata igen alapos ismereteket és nagyfokú körültekintést igényel, célszerű külső szakértő bevonásával végezni.
