Elemző: a GDP-adat nem okozott meglepetést, de a kilátások nem túl kedvezőek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken tette közzé, hogy Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százalékkal nőtt 2011 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,5 százalékos volt a növekedés.

A harmadik negyedévi adat megegyezik az előzetesen közölttel. A növekedés hajtóereje elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export volt. Az adatokat kommentálva Árokszállási Zoltán azt mondta: az előzetes adatok szerint ezekre a számokra számítottak, nyers adatok a megjelenésükkor pozitív meglepést okoztak a piacon, bár a szeptemberi ipari termelési, a külkereskedelmi mérleg adatai alapján már számítani lehetet 1,5 százalék körüli növekedésre. A kilátásról szólva azonban úgy fogalmazott: azok nem túl kedvezőek.

Hozzátette: a negyedik negyedévben sem számít már arra, hogy GDP-növekedés elérje az 1 százalékot a múlt év hasonló időszakával összevetve, a jövő évben pedig a recesszió kockázata több, mint 50 százalékos. Az elemező szerint arra van esély, hogy a gazdasági növekedés enyhe csökkenésbe, stagnálásba válthat át, az Erste Banknak előrejelzése szerint 0,2 százalékos lehet a megtorpanás.

A KSH pénteken tette közzé a külkereskedelmi mérlegadatokat is. E szerint az októberi 497 millió eurós külkereskedelmi mérlegtöbblet 99 millióval nagyobb az egy évvel korábbinál. A január-októberi mérlegtöbblet ezzel 5,948 euróra emelkedett és 1,615 milliárddal meghaladta a múlt év azonos időszakáét. Árokszállási Zoltán ezzel kapcsolatban kiemelte: a vártnál valamivel kisebb lett a többlet, nem érte el az 500 millió eurót, de ez nem komoly negatív meglepetés, hiszen a 10 hónapi többlet így is majdnem eléri a 6 milliárd eurót, ami minden idők legpozitívabb száma.

Úgy vélekedett, hogy ennek az adatnak alapvetően "támasztania" kellene a forintot, de az európai adósságválság és a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlan volta eltereli erről a befektetők figyelmét. Az elemző szerint ha az európai adósságválságban valamiféle megnyugtatóbb megoldás körvonalazódna, illetve ha Magyarország megállapodna az IMF-fel, akkor a kétségek talán el tudnának tűnni és előtérbe kerülhetne, hogy az országnak pozitív a folyó fizetési mérlege, 3 százalék körüli a GDP-arányos államháztartási hiánya, magas az alapkamata, amely vonzhatja a forint befektetőket. Jövőre van esély a forint erősödésére, de a következő napokban, hetekben a forint továbbra is nagy ingadozásokat mutathat az euróval szemben - tette hozzá.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a GDP-adatokra reagálva pénteken, közölte: a magyar gazdaság 2010 második negyedéve óta kiegyensúlyozott teljesítményt mutat, a GDP növekedés az egyre kedvezőtlenebbé váló külpiaci folyamatok ellenére is 1,5-2 százalék körül ingadozott. A tárca felhívta a figyelmet, hogy a romló külpiaci feltételek mellett Magyarország az EU-átlagánál kissé erősebben tudott bővülni; a gazdaság belső motorjai részben a stabilizálódás jeleit mutatják, azonban a növekedés forrása továbbra is a külkereskedelmi szektor. (MTI)