Elemzők a jövő évi büdzséről
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden délután adta át az Országgyűlés alelnökének a 2017-es költségvetési törvényjavaslatot. Az MTI az elemzőket akkor kérdezte meg, amikor a törvényjavaslat még nem jelent meg a parlament honlapján, így az elemzők a miniszter sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján alakították ki a véleményüket. Varga Mihály a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a 2017-es költségvetés 2,4 százalékos GDP arányos hiánnyal és 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az előzetes számok alapján nagy meglepetések nincsenek, az látszik, hogy nem a költségvetési hiány csökkentése az elsődleges cél. Elsőre a számokból úgy tűnik, hogy konzervatívan tervezték meg a költségvetést. A tartalékok beépítése is fontos ahhoz, hogy tartani tudják a hiánycélt, így az is elképzelhető, hogy 2,4 százaléknál kedvezőbb lesz a tényleges hiány.
Kiemelte: fontos, hogy az oktatásra mintegy 270 milliárddal forinttal, míg az egészségügyre 167 milliárddal forinttal jut több, hiszen ezekben a szegmensekben szükség van a többletfinanszírozásra. Az is fontos, hogy a minőségét és a hatékonyságát javítsák ezeknek a rendszereknek. A legfontosabb azonban az, hogy az alapvető élelmiszerek, így a tej, a baromfi és a tojás áfája 5 százalékra csökken. A 2017-es tervekből kiderül, hogy 211 milliárd forint jutna az otthonteremtés támogatására (így a csokra, a 2017-től működő nokra, az államilag támogatott kedvezményes hitelekre, és az áfacsökkentésre).
"A részletek mindenképpen érdekesek lesznek, például, hogy a bürokráciában beígért kiadáscsökkentésből mi valósul meg, illetve, hogyan valósul meg az átmenet a közmunkaprogramból a versenyszférába. Az előzetes adatokból az is látszik, hogy az élőmunkát terhelő adók csökkentése nincs a fókuszban, pontos képet azonban csak a részletek után lehet alkotni" - fűzte hozzá Németh Dávid.
Török Zoltán, a Raiffesein Bank vezető elemzője szerint a jövő évi költségvetési tervezet fordulatot mutat a korábbi években megszokott fiskális politikai irányhoz képest. Az előző években a szigorú gazdálkodás, a hiány és az adósságcsökkentés volt a költségvetési politika központi célja.
Török Zoltán kiemelte: a jövő évi tervekben azonban a hangsúly a gazdaságélénkítésen van. A már korábban megismert célzott adócsökkentések mellett a meglepetést a kiadási oldalon jelentkező pénzosztás jelenti. A többletpénzre ugyan szüksége van az egyes területeknek (például oktatásnak, egészségügynek), de egyelőre nem lehet megítélni, hogy vajon az extra forint-milliárdokat mennyire ésszerűen és hatékonyan költik-e el. A hazai költségvetési politikában bekövetkező fordulatnak erős korlátot szab az EU részéről elvárt alacsony államháztartási hiány folytatása. Így összességében "fékezett habzású költségvetési lazítást" tervez a kormány jövőre húzta alá a Raiffesein Bank vezető elemzője.
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője úgy vélte: a kormány igyekszik kompenzálni a gazdaság növekedési ütemének lassulását, amely az uniós források csökkenése miatt következne be. A költségvetés kiadásainak növelése mutatja, hogy a felpörgetett lehívás ellenére hosszabb időt vesz majd igénybe a 2014-2020-as uniós ciklus programjainak beindulása.
Hozzátette: az uniós támogatások kiesése csökkentené a beruházások számát, a kisebb támogatások gazdaságcsökkentő hatásának egy részét azonban ellensúlyozhatja a magyar költségvetésből történő finanszírozás. Úgy tűnik, egyelőre a beruházási programok voltak a legfontosabbak, a személyi jövedelemadó csökkentésére ugyanakkor még a későbbiekben is lesz lehetőség - vélekedett.
Samu János kifejtette: változatlan világgazdasági konjunktúra mellett, az 1-2 százalékos európai növekedés a magyar gazdaság nagyobb, 2-3 százalékos bővülését teszi lehetővé, ami folyamatosan támogatja majd a költségvetés mozgásterét. Az EU-s támogatások lehívása által idővel a beruházási kiadásokra is kisebb lesz az igény, ennek eredményeként 2018-tól javulhat a költségvetés egyenlege, vagy további adók is mérséklődhetnek - mondta.
A családok otthonteremtési kedvezményének (csok) a 2017-es költségvetésre gyakorolt hatását az elemző szerint egyelőre nem lehet megbecsülni, a tervek szerint az előre tervezetthez képest idén 100 milliárd forinttal rontja majd az egyenleget, ez az összeg a jövőben azonban tovább emelkedhet - mondta a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője.
