Elemzők: a reformcsomagtól függ a további kamatdöntés
Barta György, a CIB Bank vezető elemzője szerint is elsősorban a vártnál magasabb decemberi infláció volt a fő érv a kamatemelésben, és ez háttérbe szorította a többi tényezőt, amelyek az emelés ellen szóltak. Szerepet játszhatott a döntésben az is, hogy a jegybank így próbált kicsit hatni az év eleji bér- és ármegállapításokra.
Az elemző úgy véli, minél magasabbra tolják most a kamatot, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a márciusban felálló új összetételű tanács legalább részben visszafordítja ezt a folyamatot, feltéve, ha a piacok ennek teret engednek. Megjegyezte, hogy a következő döntés február végén lesz, még ugyanezzel az összetétellel.
A CIB Bank jelenlegi előrejelzése az év folyamán még kétszer 25 bázispontos kamatcsökkentést feltételez március után. Ez azonban Barta György szerint csak akkor valósulhat meg, ha a februári reformcsomag megelégedettséggel tölti el a piacokat, például ha az intézkedésekkel valóban meg lehet takarítani az ígért 600 milliárd forintot. Mindez kedvezően hathat a forint árfolyamára, illetve a forint eszközökre nézve, így teret engedhet a kamatcsökkentésnek.
Ellenkező esetben - ha az intézkedések csalódást keltenének, esetleg leminősítésekre is sor kerülne - akkor nem lesz mód a csökkentésre. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzserének véleménye szerint is rossz decemberi inflációs adat volt a döntő érv az újabb szigorítás mellett. A tavalyi év utolsó havi inflációs adata arról tanúskodott, hogy az áremelkedés nemcsak a gyorsuló élelmiszer- és üzemanyagáraknak köszönhető, decemberben ugyanis szokatlanul nagyot drágultak a ruházkodási cikkek, és a piaci szolgáltatások árai.
A jegybank részéről azért is indokolt az év eleji szigor, mert a magánszektor béralakulásában, árazásában kulcsfontosságúak az első hónapok. Jó, ha az MNB demonstrálja, hogy nem tolerál a célnál magasabb drágulási ütemet - fejtette ki. Bebesy Dániel szerint a kormány februárra ígért bejelentései kulcsfontosságúak lehetnek, jelentős hangulati változást, forinterősödést idézhetnek elő, kedvező fordulat esetén így elmaradhatnak a további emelések. Értékelhető kiadási lefaragások hiányában ugyanakkor tovább nő az esélye annak, hogy Magyarországot bóvli kategóriába sorolják.
A márciusban kinevezendő új monetáris tanács tagok működése is rendkívül fontos lesz, esetleges erőltetett kamatvágások mind a forint árfolyamában, mind az alapkamat mértékében nagy kilengéseket okozhatnak. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője jelezte: a kamat emelése és a szinten tartása mellett is szóltak érvek, de cége főként a tanácstagok nyilatkozatai alapján úgy vélte, elmarad az emelés. Az elemző a jövőt illetően kifejtette: a monetáris tanács februári döntése a kormány februárra ígért reformcsomagjától függ.
Ha ez a csomag a piacok számára megnyugtató lesz, azaz a tervezett intézkedések stabilan alacsonyan tudják biztosítani a magyar államháztartási hiány alakulását, akkor a januári volt a kamatemelési sorozat utolsó állomása - fűzte hozzá. Török Zoltán márciustól nem számít további kamatemelésre. Úgy vélte: ha lehetőség lesz rá, akkor Magyarországon elindul a kamatcsökkentések sorozata. Felhívta a figyelmet, hogy márciustól új összetételű lesz a monetáris tanács, ez "új korszakot nyit a monetáris politika történetében Magyarországon". Az új tanács külső tagjait a kormánypárt jelöli majd, ők pedig vélhetően nem állnak majd a kamatemelés pártján, legalábbis csak akkor, ha nagyon indokolt lesz - közölte.