Energetikai megállapodást kötöttek a közép- és délkelet-európai országok
Az erről szóló egyetértési megállapodást pénteken írták alá a horvátországi Dubrovnikban energiaügyi miniszteri, illetve a minisztereket képviselő tárcaszinten. A közép- és délkelet-európai régió 15 országa abban állapodott meg, hogy leküzdik azokat a technikai és szabályozási akadályokat, amelyek hátráltatják a térségben az ellátás biztonságát, illetve a teljes mértékben integrált és versenyképes energiapiac kialakulását.
A szóban forgó 15 együttműködő ország Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Görögország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Közülük Bosznia-Hercegovina és Moldova a későbbiek során fogja aláírni a dokumentumokat, de a megállapodás kidolgozásában szintén részt vett. A megállapodás - olvasható az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény közleményében - megnyitja az utat az európai energiapiacok szorosabb integrációja előtt, valamint a stabil szabályozási és piaci keret létrehozásán keresztül "hozzá fog járulni a beruházási környezet fejlesztéséhez".
Brüsszeli megítélés szerint a stabil és alkalmazkodóképes, előretekintő éghajlatpolitikát folytató energiaunió létrehozásának előfeltétele a megfelelően összekapcsolt uniós energiapiac, ahol biztosított az energia határokon keresztül történő szabad áramlása, és amely szavatolja, hogy egyetlen tagállam se szigetelődjön el az uniós energiahálózatoktól.
A közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel (CESEC) kapcsolatos közös munka nem csak új földgázvezetékek építésére, de emellett a már rendelkezésre álló infrastruktúra lehető leghatékonyabb működtetésére is összpontosít, például a kétirányú áramlás lehetővé tétele révén. Az egyetértési megállapodáshoz kapcsolódó cselekvési tervben számos infrastrukturális projekt kiemelt prioritásként szerepel. Ilyen például a transzadriai csővezeték (TAP), a horvátországi LNG terminál, a bulgáriai és romániai evakuálási rendszerek kiépítése, illetve megerősítése, a Görögország és Bulgária, valamint a Szerbia és Bulgária közötti rendszerösszekötők.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint általánosságban véve az infrastrukturális projektek finanszírozása a piaci szereplők feladata, de amennyiben a kellő időben történő végrehajtás megköveteli, a CESEC-országok nem zárkóznak el az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bevonásától sem. Emellett a projektgazdákat is ösztönzik arra, hogy éljenek az új Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) nyújtotta lehetőségekkel. (MTI)
