Érdemes lehet nemesfémbánya-részvénybe fektetni
A nemesfémbánya-részvények a közelmúltban nem voltak a befektetők kedvencei: osztalékfizetési hajlandóságuk alacsony volt; a befektetők kifogásolták, hogy a nemesfémbányászattal foglalkozó cégek működése – különösen az arannyal kapcsolatos tőzsdei fedezeti ügyletkötéseiket tekintve – nem elég transzparens. A folyamatosan növekvő energiaárak sem kedveztek a nagy bányatársaságoknak, hiszen költségszerkezetükben jellemzően magasak az energiaköltségek, az energiaárak növekedése pedig folyamatosan rontja kitermelési határértéküket. Több ország a bányajáradékok emelését fontolgatja, ami szintén riaszthatja a befektetőket.
Mindezen tényezők következtében a legnagyobb bányatársaságokat tömörítő Gold BUGS Index (HUI) értéke folyamatosan csökkent az arany árfolyamához képest; mára az arány megközelítette a 2008-as Lehmann csőd hatására elért mélypontot. Innen azonban talán már felfelé vezet az út: a közelmúltban több bányatársaság is bejelentette, hogy növelni fogja az osztalék-kifizetési arányt, valamint a nagy bányatársaságok jórészt leépítették vagy visszavásárolták tőzsdei fedezeti eladási pozícióikat, így az arany árának növekedése egyértelműen növelni tudja cégértéküket.
A növekedést kereső tőke egy része nincs rossz helyen a nemesfém-kitermelés közelében, állítja Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója. A szakértő szerint az arany 1600 dollár körül mozgó unciánkénti ára, valamint a vezető aranybánya-vállalatok – durva becslések szerint – 700-900 dollár körüli unciánkénti kitermelési költségei közötti különbség szinte már önmagában megmagyarázza a bányarészvények vonzerejét. „Az elemzők többsége egyetért abban, hogy az arany árfolyama a jövőben trendszerűen tovább emelkedik, míg a jelenlegi, elhúzódó válság előbb-utóbb véget ér” – mutat rá Juhász Gergely.
A bányarészvényekkel kapcsolatos várakozások alapja egy fontos történelmi példa. A XX. század elején a New York-i tőzsdén a Homestake Mining volt a meghatározó aranybányarészvény; a papír árfolyama és a Dow Jones Index (DJI) közti viszonyítás a szakértő szerint számos tanulsággal szolgál. „A részvény 1929 és 1933 között, a nagy gazdasági világválság deflációs fázisában is jól teljesített a DJI-hoz képest; 1933-ban azonban a pénzcsapok megnyitása után a papír árfolyama elszállt. Ha tehát valaki az 1929-ben vásárolt Homestake papírját 1935 végéig tartotta, mintegy meghatszorozta a pénzét; aki viszont a részvénypiac egészét reprezentáló Dow Jones-ba fektetett, megharmadolta azt. Ez a példa iránymutatásul szolgálhat a mostani válságból való kilábalás idejére is.”
