Gazdaságkutatók is kommentálták a kormány strukturális reformtervét
A strukturális reform program önmagában 10 százalékot jelent, 90 százalék pedig a megvalósításon múlik - közölte Mellár Tamás. A Századvég Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója szerint a program azt mutatja, hogy a kormány szembenézett azzal, hogy mekkora mozgástérrel, amellyel rendelkezik.
"Ezzel egyenértékű a kormány szemléletváltozása: eddig a növekedés volt az elsődleges, s csak utána az egyensúly, most viszont azt deklarálta a kormány, hogy csak az egyensúlyi pálya kijelölése mellett valósítható meg a növekedés" - fogalmazott Mellár Tamás.
A Századvég Gazdaságkutató vezetője szerint erre a programra számított a piac, s a pozitív fogadtatás annak köszönhető, hogy a megtakarítás háromnegyede származik a kiadáscsökkentésből, s csupán egynegyede a bevétel növeléséből.
Kissé másként értékeli a Széll Kálmán Tervet Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a piac ennél több konkrétumra számított. A program a következő hónapokra illetve évekre adott programot, ami azt is jelentheti, hogy a strukturális reformokat kissé halasztva, csak lépésről-lépésre kívánja bevezetni a kormány. Ugyanakkor Palócz Éva is pozitívumként említette, hogy kedvező a kiadáscsökkentés-bevételnövelés háromnegyed/egynegyedes aránya, de a kiadáscsökkentés részleteit még csak nagy vonalakban lehet látni.
Mellár Tamás úgy véli, hogy a nyugdíjkassza jelenleg évi 500 milliárd forintos hiányából 300 milliárdot jelent az, hogy a költségvetésben marad a magánnyugdíjpénztári átutalás, s 200 milliárdot kellene megtakarítani a nyugdíjrendszer átalakításával.
A nyugdíjkasszának a saját lábára kell állnia - szögezte le. Másik jelentős tétel lehet a 69 felsőoktatási intézmény finanszírozásának teljes átalakítása. Ami pedig a gyógyszerkasszát illeti, ott a hiány és a túlköltés egyaránt jelen van - tette hozzá a Századvég ügyvezető igazgatója.
A piac talán túlzott várakozással is tekintett a strukturális reformok bejelentése elé, ezért is okozott némi csalódást a viszonylag kevés konkrétum - közölte Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese egyetért az államadósság csökkentésének programjával, de megjegyezte azt is, hogy bár régiós összehasonlításban magas Magyarország GDP-arányos államadóssága, az EU-n belül nem számít magasnak, és nem szabad megfeledkezni a 30 milliárd eurónál is nagyobb devizatartalékról.
Helyeselhető cél az államadósság csökkentése, az államháztartás deficitjének lefaragása, a munkahelyteremtés, és a 4-6 százalékos gazdasági növekedési program, de a hozzárendelt eszközök egyelőre homályban maradtak - fejtette ki Petschnig Mária Zita. A Pénzügykutató főmunkatársa hiányolta a devizaadósok helyzetét stabilizáló nemzeti eszközkezelőről szóló bejelentést. Karsai Gábor túlzottnak tartja rokkantsági nyugdíjrendszerben elérhető megtakarítás mértékét.
A kutató emlékeztetett arra, hogy amíg 2001-ben 59 ezer új rokkantnyugdíjast regisztráltak, addig a szigorítások nyomán 2009-ben már "csak" 29 ezret. Hozzátette azt is, hogy a rokkant-nyugdíjasok fele már elérte a nyugdíj korhatárt, a másik felének, közel 350 ezer embernek a visszavezetése a munkaerő piacra nagyon bonyolult feladat, kevés megtakarítással és nem kis társadalmi feszültséggel járhat.
Petschnig Mária Zita arra figyelmeztetett, hogy a vállalkozások terhei bizonyos ágazatokban nem csökkenek, hanem kifejezetten nőnek: a bankadó például 2013-ban is több mint 180 milliárdos költséget jelent, a gyógyszerkassza lefaragása a magyar gyógyszergyárak profitját emészti - ezért zuhan például az Egis árfolyama - az elektronikus útdíj bevezetése pedig a szállítási ágazatot sújtja.
Egyetért ezzel Karsai Gábor is. "Miközben a nemzetgazdasági miniszter 4-6 százalékos gazdasági növekedést vizionált, aközben a növekedés alapjainak megerősítésről alig mondott valamit. Lehet, hogy tudja, de nem mondja" - fogalmazott a Pénzügykutató főmunkatársa. Ide tartozik, hogy a KSH kedden kiadott beruházási adatai rosszak, a beruházások tavaly 5,5 százalékkal estek vissza, és az utolsó negyedévben éves alapon közel 8 százalékkal zuhantak. Márpedig Magyarországon, nem a fogyasztásnak kell húznia a növekedést, hanem a beruházásoknak és az exportnak, s ezek az ágazatok teremthetnek munkahelyeket is - mondta Petschnig Mária Zita.(MTI)
