Hol lehet még adóztatni a magyart?
A kormány szerdán további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt. Az adószakértő elmondta: a helyi iparűzési adóban tervezett változás - amely szerint a jövőben a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének (elábé) 80 százalékát lehet levonni - gyakorlatilag a 2013-tól kivezetendő bolti kiskereskedelmi különadó folytatása.
Ez ugyanis feltételezhetően a nagy forgalmú kiskereskedelmi cégeket érinti majd, mert csak a kereskedőknél fordulhat elő, hogy a bevételek 80 százaléka elábé, és vélhetően összeghatárt is bevezetnek. Arról, hogy a bankokkal kötött megállapodás ellenére nem csökkentik a felére a bankadót 2013-ban, Vámosi-Nagy Szabolcs kifejtette: a bankokat egy éven keresztül duplán adóztatják azáltal, hogy a jövő év közepén nem vezetik ki a bankadót és párhuzamosan bevezetik a pénzügyi tranzakciós illetéket. Úgy vélekedett, a bankadó átlátható, olcsón beszedhető adó, de az a közgazdasági kockázata, hogy még drágábbak lesznek a hitelek és még nagyobb lesz a hitelszűke, márpedig nehezen képzelhető el, hogy a gazdasági növekedés hitelszűkében beindul.
A föld alatti vezetékekre kivetett, a szolgáltatók által fizetendő közműadóról Vámosi-Nagy Szabolcs szerint már korábban is volt szó. Hozzátette: más kérdés, hogyan lehet majd megvalósítani, hogy ezt az árakban ne hárítsák át a fogyasztókra, különösen, hogy van olyan terület, ahol ennek megfelelő mértékű a haszonkulcs. A lakosság terhelése ugyanakkor súlyos probléma, mert a rezsiterhei már így is magasak - tette hozzá. A cafetéria-rendszerrel kapcsolatos változásokról - itt az egészségügyi hozzájárulási adó kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő - úgy vélekedett, ez még így is olcsóbb lesz, mint ha a juttatást munkabérben adnák. A módosítás jobb esetben a vállalkozás munkaerő-költségének a növekedését jelenti, rosszabb esetben a cég kevesebb cafetériát ad, hogy ugyanabból a pénzből kijöjjön - vélekedett.
Az áfa-visszatérítés tételes ellenőrzésével kapcsolatban vannak kérdőjelek - reagált a szakértő arra, hogy a jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2,5 millió forintig végzi a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10 millió, illetve 5 millió forinttal szemben, és ettől a kormány 60 milliárd többletbevételt vár. Az adóhivatalnál az adóhiány megállapítások 86 százaléka eddig is áfa volt, a megállapítások számának azonban csökkennie kell, mert a nyáron három olyan európai bírósági ítélet is megjelent, amely elmarasztalta a magyarországi gyakorlatot. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint, ha jövőre ugyanannyi áfát tudnának "megakasztani", mint idén, már önmagában nagy eredmény lenne, különösen, hogy az adóhivatalnál is költség- és létszámcsökkentés várható, miközben feladataik nőnek. (MTI)
