Így vélekednek az elemzők a további kamatcsökkentésről
Az elemzői várakozásokkal összhangban a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa újabb 25 bázisponttal 4 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Sorrendben tizenkettedszer csökkentette a monetáris tanács megszakítás nélkül az alapkamatot, összességében 300 bázisponttal mérsékelve azt a múlt év augusztusa óta - összegzett Oszlay András, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elemzési osztályának vezetője.
Az elemző szerint a támogató piaci környezet nagyban segítette a kamatvágási sorozatot, amit más oldalról az is támogatott, hogy az infláció több évtizede nem látott alacsony szinten van. A gazdaság elhúzódó gyengélkedése, és különösen a beruházási aktivitás gyengélkedése ugyancsak alacsonyabb kamatszintet indokol - fogalmazott Oszlay András.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a 4 százalékos szint elérésével a magyar alapkamat további csökkentése változatlan külső finanszírozási környezet mellett esetleg már vállalhatatlanul felerősítené a pénzügyi stabilitási kockázatokat, mivel jelentős extra nyomást helyezne a forintra.
Nem meglepő az újabb kamatvágás, a kilátásokkal kapcsolatban ugyanakkor vannak kérdőjelek - fogalmazott Árokszállási Zoltán, az Erste Bank makroelemzője. A szakember kiemelte: az infláció továbbra is alacsony lehet, a kamatcsökkentés folytatásához azonban egyértelműen fenn kellene maradnia a támogató nemzetközi környezetnek. Hozzátette: a számottevő külső adósság miatt szükség van bizonyos szintű kamatprémiumra. Bonyolítja a helyzetet, hogy újabb devizahiteles programon gondolkozik a kormány, és ez megbolygathatja a piaci nyugalmat - jelezte Árokszállási Zoltán.
Matolcsy György jegybankelnök további alapkamat-csökkentésről szóló bejelentésével kapcsolatban az elemző úgy fogalmazott: a következő hónapokban a kamatcsökkentési ciklus lassulhat, de a korábbi várakozásokkal ellentétben vélhetően nem fog megállni. A kamatcsökkentési ciklus alja azonban jelenleg nehezen látható - tette hozzá.
Gabler Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője kiemelte: Matolcsy György jegybankelnök szerint 3-3,5 százalék körül érhet véget a kamatvágási ciklus. Azzal számolva, hogy az idén minden alkalommal 0,1 százalékponttal csökken a ráta, év végére 3,5 százalék lehet az alapkamat - fogalmazott. Az infláció továbbra is rekord alacsony szinten van, a jövő évben is a 3 százalékos jegybanki cél alatt maradhat az infláció, ami további teret engedhetne a kamatvágásoknak - közölte. A piac 3,73 százalékos kamatszintet árazott 3 hónapon belül, a határidős kamatlábak alapján - tette hozzá. A forintra enyhén negatívan hatott a bejelentés, 295,7 forintig emelkedett az euró árfolyama. A szerdai kormányülés, ahol a devizahiteles mentőcsomagról dönthetnek, várhatóan nagyobb hatással lesz a forint árfolyamára - fejtette ki Gabler Gergely.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a piac korábban ennél agresszívebb kamatvágást is beárazott, volt, hogy 3,5 százalék alatti kamatot sem tartottak elképzelhetetlennek. A keddi csökkentésben valószínűleg szerepet játszott az, hogy a laza amerikai kamatpolitika végét vizionáló félelmek végül nem lettek úrrá a befektetőkön, és a fontosabb kockázatos piacok a júniusi megingások után stabilizálódni látszanak - emelte ki a befektetési igazgató. Úgy fogalmazott: a növekedési kilátások lehangolóak, ugyanakkor inflációs nyomásról nem lehet beszélni. Hozzátette: a pénzintézeti szektor továbbra is összehúzódik, ez viszont az ország nettó és bruttó külső adósságát is csökkenti, mérsékelve Magyarország pénzügyi kockázatait. A világ jegybankjai részéről összességében inkább további lazítás, mintsem szigorítás várható, ami szintén a kamatvágás irányába hatott.
