Ilyen feltételekkel telepedhetnek le az uniós és az unión kívüli bevándorlók a Brexit után
Az új bevándorlási szabályozás, amelynek 168 oldalas tervezetét Sajid Javid belügyminiszter mutatta be szerda délután a londoni alsóházban, kimondja, hogy a Brexit után tervezett, várhatóan 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak lejártával Nagy-Britannia nem érvényesíti tovább az EU-n belüli szabad mozgás alapelvét.
Az új rendszer az EU-ból és a máshonnan letelepedési szándékkal érkezők esetében egységesen a szakképzettségre összpontosít majd, nem arra, hogy ki honnan jött - áll a tervezetben.
A dokumentum szerint ez azt jelenti, hogy bárki, aki az Egyesült Királyságba akar beutazni, ezt csak engedéllyel teheti meg.
A szabályozási tervezet leszögezi ugyanakkor, hogy London az EU jelenlegi tagállamainak állampolgárai számára nem kívánja az utazás előtt kiváltandó vízumhoz kötni a belépést, és az uniós országokból érkezők a jövőben is használhatják az elektronikus ellenőrzőkapukat a határállomásokon.
Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
A dokumentum szerint a brit kormány azt javasolja, hogy ez legyen kötelező erejű eleme egy jövőbeni "mobilitási partnerségi viszonynak", abban az esetben, ha az Európai Unió is kész viszonossági alapon ugyanerre a kötelezettségvállalásra.
A tervezet szövege szerint a turisták továbbra is "nagyvonalú jogosultságokat" élvezhetnek majd az Egyesült Királyságban, de a javaslatcsomagból egyértelműen kiderül az is, hogy ez csak hat hónapnyi tartózkodásra érvényes.
Azok, akik a jövőben munkavállalási, tanulmányi vagy családegyesítési célból érkeznek, ezt engedély birtokában tehetik meg, beleértve az EU-állampolgárokat is. A tervezet megfogalmazása szerint mindenkinek, aki az Egyesült Királyságba érkezik, "egyéni bevándorlási státusa" lesz, és ez képezi majd az új brit bevándorlási ellenőrzés rendszer alapját.
A brit hatóságok ezeket az egyéni bevándorlási státusokat ismertetik majd a légitársaságokkal, kiderítendő, hogy az adott személy jogosult-e beutazni az Egyesült Királyságba.
A dokumentum kiemeli, hogy az EU-állampolgárok jelenleg útlevél helyett hazájukban kiállított személyazonossági igazolvánnyal is beutazhatnak az Egyesült Királyságba. A tervezet szerint azonban ezek az igazolványok nem feltétlenül biztonságosak, mivel csalásokra és egyéb visszaélésekre adhatnak lehetőséget, ráadásul a brit állampolgároknak és minden más beutazónak útlevelet kell felmutatniuk a belépéshez.
A tervezet szerint a brit kormány szándéka az, hogy 2025-ig engedélyezi a személyi igazolványok használatát, de csak azoknak az EU-állampolgároknak, akik az Egyesült Királyságban addigra letelepedett vagy előzetes letelepedett státust kapnak.
A teljes jogú letelepedett státushoz az EU-val kötött megállapodás alapján az kell, hogy a külföldi uniós országok állampolgárai a Brexit után tervezett átmeneti időszak végéig öt évet életvitelszerűen eltöltsenek az Egyesült Királyságban. Az előzetes letelepedett státushoz azok az EU-polgárok juthatnak hozzá, akik az átmeneti időszak végén már az Egyesült Királyságban élnek, de még nem öt éve. Ők is kitölthetik az öt évet, és utána kaphatnak letelepedett státust.
A szerdán ismertetett tervezet szerint 2025 után azonban már az e két letelepedett kategóriába tartozó EU-állampolgárok is csak akkor használhatják utazásra a hazájukban kiadott személyi igazolványokat, ha ezek a személyazonossági kártyák megfelelnek a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (International Civil Aviation Organisation, ICAO) biometrikus szabványainak.
Jóllehet a tervezet a magasan szakképzett külföldi munkaerőnek kedvez, a szövegben szerepel azonban, hogy a brit üzleti szektor számos ágazatának igényeit meghallgatva a belügyminisztérium lehetővé teszi idénymunkások rövid távú, egy évre szóló foglalkoztatását. Az ő jogosultságaik azonban szigorúan korlátozottak lesznek: nem telepedhetnek le az Egyesült Királyságban, nem hozhatják magukkal hozzátartozóikat, és nem lesz hozzáférésük a brit költségvetésből finanszírozott, térítés nélküli juttatásokhoz.
A brit üzleti szektor szakmai szervezetei jó ideje folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül.
A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.
A brit mezőgazdasági termelők uniója (NFU) arra hívta fel a brit kormány figyelmét, hogy a brit agrárszektornak évente 90 ezer idénymunkásra van szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. A szervezet figyelmeztetése szerint ha a brit mezőgazdaság nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, "a földeken fog elrothadni a termés".
