Járványhelyzetben is fehéredik a magyar gazdaság
Bevezető előadásában Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője bemutatta az intézet 12 közép-európai országra kiterjedő, közvéleménykutatási adatokon alapuló elemzését, amelyből az derül ki, hogy Magyarország regionális összehasonlításban is kifejezetten jól áll a fekete- és szürkegazdaság kifehérítésének útján. „A magyarok 34 százaléka mondta, hogy csökkent az adóelkerülés Magyarországon és 30 százaléka véli úgy, hogy csökkent a szürkegazdaság mérete az elmúlt öt évben”, s ezzel a közép-európai térség élvonalába tartozik hazánk – fejtette ki Mráz Ágoston. A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok 52 százalékának nincs olyan ismerőse, aki részben vagy egészben zsebbe kapja fizetését, ezzel Magyarország a közép-európai régió első harmadába tartozik, csupán Csehország (74 százalék), Ausztria (66 százalék) és Szlovénia (61 százalék) mutatott jobb eredményeket. Az öt évvel ezelőttihez képest viszont a magyarok tapasztalata szerint fehéredett a legnagyobb mértékben a foglalkoztatás, a régióban nálunk vélik a legnagyobb arányban úgy (28 százalék), hogy kevesebb szürkén vagy feketén foglalkoztatott van, mint öt évvel ezelőtt.
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a kormány a gazdaság fehérítését célzó eddigi eredményeit és következő lépéseit bemutató előadásában elmondta, a fehéredés kulcsszerepet játszott az adórendszer súlypontjának módosításában. A magyar kormány a gazdaság fehéredésének köszönhetően és egyben annak érdekében több európai országgal szemben azt az utat választotta, hogy jelentős mértékben csökkentette mind a bérjövedelmeket, mind a vállalati nyereségeket érintő közterheket. Az adócsökkentés üteme az utóbbi években az EU-s szinten is élen van, 2017-ben elsőként, 2018-ban másodikként állt Magyarország az EU adócsökkentői között. A hatósági oldalról lényeges eredményre vezetett a NAV integrációja és eljárásainak digitalizációja, melynek eredményeképpen egyre kisebb terhet jelent az adózás folyamata mind a magánszemélyek, mind a piaci szereplők számára.
A konferencia kerekasztal-beszélgetési részében Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy az előző években 2-2,5 százalékkal emelkedett a bank- és hitelkártyákhoz köthető forgalom, amelyhez képest idén már 5 százalék körüli forgalombővülés tapasztalható, amely a járványhelyzetben kialakult változásokra vezethető vissza. Az azonnali fizetési rendszer idei bevezetését követően a jelenleg 20 százalékos elektronikus forgalom 2030-ra már 45 százalék körülire várható, s Magyarország a legfejlettebb európai országok közelébe kerülhet.
Hogyan nyerhetsz a zuhanó árfolyamokkal? Mutatjuk ITT.
Eölyüs Endre, a MasterCard igazgatója elmondta, hogy 2020 jelentős előrelépése a kártyaelfogadó terminálok számának emelkedése, 14 ezer egységgel. Ennek is köszönhető, hogy az elektronikus fizetés volumene folyamatosan nő hazánkban, még a koronavírus egyes ágazatokat jelentősen sújtó hatása ellenére is. Amennyiben ezek újra visszatalálnak a járvány előtti forgalmukhoz, úgy további jelentős növekedésre számíthatunk.
Szajlai Csaba, a Figyelő főszerkesztő-helyettese a foglalkoztatás bővülésén túl kiemelte, hogy az egykulcsos adó bevezetése bevált, és már egyre kevesebbek számára csábító az adóelkerülés. Véleménye szerint az elmúlt években megváltozott az emberek mentalitása, hiszen már nem a szabálykerülés a könnyű boldogulás útja, amihez jelentősen hozzájárultak az adóhivatal és kormány intézkedései.
