Karanténban környezetváltozásnak sem utolsó a diákmunka

Miként élték meg a fiatalok a pandémia legutóbbi, november óta tartó izolációs időszakát – erre volt kíváncsi legutóbbi, többszáz résztvevős minikutatásában az euDiákok Iskolaszövetkezet. Az euJobs HR-Group diákfoglalkoztatási üzletágának felmérésében megkérdezettek 91,6 százaléka sanyarúként írta le saját helyzetét ebben a periódusban; a legtöbben (48%) azzal a szófordulattal jellemezték az állapotukat, hogy „valahogy már kibírom”.

Éltek, de online

A kényszerű elszigeteltség azzal együtt is terhes volt a diákoknak, hogy saját bevallásuk szerint közben élénk, bár virtuális társasági életet éltek. A válaszadók 88,2 százaléka két vagy annál több baráttal is rendszeresen tartotta a kapcsolatot, és ennek legfőbb terepe valamelyik üzenetküldő alkalmazás volt (59,5%). Lényegesen kevesebben használtak videóchatelésre alkalmas megoldásokat (10%), és ugyanennyi (10%) volt azok aránya, akik inkább telefonon tárcsázták a barátaikat, ha a társaságukra vágytak.
 
„Mivel az egyetemista korú fiatalok közül már többen dolgoznak is a tanulmányaik mellett, az online tér egyszerre vált a tanulás és a munkavégzés színterévé” – utal Guld Ádám kommunikációs szakember egy, a Z generációsokra a karanténban jellemző viselkedésmintákra fókuszáló nemzetközi kutatásra. Ebből az is kiolvasható, hogy az átállás nem okozott különösebb gondot: az első lezárások után körülbelül egy héten belül kialakultak azok az új rutinok, amelyek az online tanuláshoz és munkavégzéshez kellettek.

Nem minden a pénz, de fontos

Az euDiákok felmérésében résztvevők 64,7 százaléka vállalt diákmunkát tavaly november óta. Bár ebben a leginkább meghatározó faktor a pénzkereseti lehetőség volt (ezt nevezték meg a legtöbben, a megkérdezettek 68 százaléka), rengetegen tekintettek egyfajta menekülésként erre: a válaszadók 48,6 százaléka mondta azt, hogy a munka abban segített neki, hogy végre kimozdulhatott otthonról, és 43,5 százalék volt azok aránya is, akik ezzel foglalták le magukat. Guld Ádám szerint ebben szerepe lehetett annak is, hogy az otthon és az egyetem/munkahely közötti ingázás kiiktatásával hatékonyabban tudták beosztani az idejüket a fiatalok.

Mennyi pénzt kellene keresnem, ha rendesen megfizetnének? ITT kiszámolhatod!
 
Miközben a lezárások miatt visszafogottabb volt az igény a diákmunkára, a lazítások révén ez máris gyorsan változik. „Számos megrendelőnk aktív a járvány miatti korlátozásoknak leginkább kitett szektorokban, részükről egyre élénkebb munkaerőkeresletre számítunk a fokozatos enyhítések következtében” – mondta Pataki Zoltán, az euDiákok Iskolaszövetkezet elnöke. Az április első hetében bejelentett lazítások hatására például egy nap alatt a két és félszeresére, további egy nappal később a három és félszerezése, újabb 24 óra elteltével pedig az ötszörösére nőtt az igény diákmunkásokra.

Nem félünk a vírustól!

Akiket egyébként a járványhelyzet önmagában nem igazán riaszt el attól, hogy dolgozzanak. Csupán a megkérdezettek 12,1 százaléka állította azt, hogy az tartotta vissza a munkavállalástól, hogy félt a megfertőződéstől. A legtöbben, a válaszadók 26,6 százaléka az időhiányt jelölte meg elsődleges hátráltató tényezőként. Pataki Zoltán szerint utóbbin egészen biztosan enyhíthet, hogy a munkaadók minden korábbinál rugalmasabbá váltak. „A diákmunka eddig is a leginkább flexibilis foglalkoztatási formák közé tartozott, a tartóssá váló bizonytalanság hatására pedig a megbízók készek messzemenően tekintettel lenni a diákok igényeire” – hangsúlyozza az az euDiákok Iskolaszövetkezet elnöke, aki szerint ezekkel a könnyítésekkel a fiatalok jóval könnyebben tudják beilleszteni a diákmunkát az iskolai teendőik és szabadidős tevékenységeik közé.