Kelet vagy nyugat? Merre tart a hazai e-kereskedelem?
Természetesen lehet tudni, melyek a világ legnagyobb bevételt bonyolító e-piacai, azonban sok mindentől függ, hogy merre érdemes terjeszkedni. A hazai e-kereskedők rendszerint három terület iránt érdeklődnek; ezek a CEE régió, a nyugat-európai régió országai, illetve a világ vezető piacai.
Szakértők szerint hiba lenne abból kiindulni, egy piac mekkora összesített teljesítménnyel rendelkezik. Kína 640 milliárd eurós piaca nem tartogat nagyságrendekkel jobb lehetőségeket Franciaországnál, ahol az éves teljesítmény „csupán” 42 milliárd… Legalábbis nem érdemes erre üzleti tervet építeni. A magyar e-kereskedők számára inkább az a kérdés, hogy a kontinens keleti vagy nyugati országai felé forduljanak.
Magától értetődő, hogy a nagy népességszámmal és fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok vonzó célpiacot jelentenek. Az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország nagyobb vásárlói bázist biztosít, mint az Európai Unión belüli CEE régió országai, ugyanakkor a hátrányokkal is tisztában kell lennünk. A nagy népességszámmal rendelkező nyugat-európai országok elsődleges célpiacai a világ legnagyobb e-kereskedőinek, tehát a piaci részesedésért nem csupán a célország kereskedőivel, hanem az Amazon-nal és az Alibaba-val is meg kell küzdeni. Mindezt komoly költségek árán…

Nem csupán a kattintásalapú hirdetésekért és az ár-összehasonlítókról érkező látogatókért kell többet fizetnünk, hanem a logisztikai és más kapcsolódó szolgáltatásokért is. A piaci részesedés megszerzése tehát jelentősen drágább, mint Magyarországon vagy más közép- és kelet-európai országban. Habár Magyarországhoz hasonlóan bárhol találhatunk ingyenesen igénybe vehető online piactereket, ezek elégtelennek bizonyulnak a piaci részesedés növeléséhez.
A CEE régió országait rendszerint feltörekvő piacokként emlegetjük.
Ezek esetében a piaci részesedés megszerzése olcsóbb, ráadásul relatív védettek a nagy nemzetközi szereplők hódításaival szemben. A lakosság kis lélekszáma miatt ezek a piacok nem kerülnek rá a mamutvállalatok térképére, csupán a CEE régióban terjeszkedő nemzetközi szereplők célkeresztjében szerepelnek.
A hazai piac egyes szereplői nem szeretnének választani a nyugati és keleti irány közül. Az Extreme Digital jellemzően a szomszédos országokra fókuszál; az osztrák edigital.at webáruház határmezsgyét képez az CEE régió és Németország között, ahol hamarosan megnyílik a vállalat legújabb shopja.
Szakértők szerint azonban ma még kevesen tettek valós lépéseket a tényleges külföldi terjeszkedés érdekében. Ennek oka részben abban keresendő, hogy a dinamikusan fejlődő hazai e-kereskedelem lefoglalja a szereplők erőforrásait. Senki sem szeretné kihagyni a lehetőséget a hazai piaci részesedés megszerzésére, hiszen az alacsonyan tartható logisztikai költségek kiváló profittal kecsegtetnek.
Szakmai vélemények szerint az elkövetkező három-öt évben élénkülhet meg a magyar e-kereskedők exporttevékenysége a szomszédos piacok felé. Megfelelő exportterv, jó logisztikai szolgáltatások és erős marketing birtokában a hazai szereplők versenyképessé válhatnak a CEE régió országaiban és akár azon túl is.