Készül az új földtörvény tervezete
Fazekas Sándor a kormányszóvivő tájékoztatását követően az MTI-nek kifejtette: a törvénytervezet például a termőföld elővásárlási, előbérleti, haszonbérleti szabályaira vonatkozó elképzeléseket tartalmazza majd. Ennek kapcsán alaposan végig kell gondolni a beterjesztésre kerülő anyagot, mivel egyelőre több alternatíva is van - jelezte a miniszter. A föld nagyon fontos nemzeti ügy, amely nagy odafigyelést és felelősségérzetet követel meg mindenkitől, aki ezzel foglalkozik, erről nyilatkozik - tette hozzá.
A szaktárca honlapján megtalálható, a külföldiek földvásárlási moratóriuma fenntartási kérelme kapcsán az Európai Bizottság részére korábban eljuttatott adatok szerint Magyarországon a földbirtok struktúra jelentősen eltér az európai szerkezettől. Közel 3,3 millió földtulajdonos kevesebb mint 2 hektár átlagos mezőgazdasági termőterülettel rendelkezik. Következésképpen a hazai földhasználati viszonyokat elsősorban a földbérleti rendszer túlsúlya jellemzi, a bérleti díjakból mintegy 1 millió család realizál hazai viszonyok között említésre méltó kiegészítő jövedelmet. Domján Gergely, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) alelnöke korábban arról számolt be az MTI-nek, hogy a Nyugat-Dunántúlon, Győr-Moson-Sopron megyében hektáronként már 80-90 ezer forintot is elkérnek földbérleti díjként a termőföldek tulajdonosai.
Ezzel a magyar bérlők nem tudnak versenyezni az alelnök szerint. Az új földügyi szabályozás mindenesetre megközelítőleg 3,3 millió termőföld-tulajdonost és 190 ezer gazdát, mezőgazdasági vállalkozást érint. Mind a moratórium elhalasztása, mind pedig az új kihívásoknak megfelelő földügyi szabályozás hiánya jelenleg nehezen prognosztizálható nagyságú társadalmi feszültséggel járna - áll az Európai Bizottság számára még az előző kormány idején megfogalmazott dokumentumban. A rendszerváltozást követően indított kárpótlási és részarány-kiadási programok még nem fejeződtek be, és várhatóan 2011-et követően még néhány évre lesz szükség ezeknek a programoknak a sikeres lezárásához - derül ki az anyagból.
A dokumentum szerint az elaprózott birtokviszonyok egyes kistérségekben szervezett birtokrendezési programok beindítását teszik indokolttá. A "brüsszeli jelentés" szerint évente 200-220 ezer hektár mezőgazdasági terület tulajdona változik meg - ami az európai átlagot meghaladó földforgalom - a mezőgazdasági termőterületek ára pedig megkezdte a felzárkózást az európai átlagár irányába. Amennyiben a moratórium további három évvel meghosszabbodik, úgy a jelenleg 500-700 ezer forint hektáronkénti átlagos mezőgazdasági termőföld ár megduplázódhat.
Az Országos Igazgatáshatáros Főösszesítő (FÖMI) - szintén a szaktárca honlapján megtalálható - adatai alapján Magyarország 9.313.782 hektár területéből 7.874.629 hektár a termőterület, utóbbi erdő nélkül 5.949.801 hektár. A művelés alól kivett terület nagysága pedig 1.455.513 hektár. Magánszemélyek birtokában 5.769.885 hektár termőterület van, míg az állam kezében 1.729.004 hektár. Az önkormányzatok tulajdonában összesen 394.161 hektár terület van, ebből 101.472 hektár termőterület. Egyéb jogalanyok (gazdasági társaság, szövetkezet, alapítvány, egyház, stb.) birtokában összesen 444.285 hektár területű föld van, ebből 246.908 hektár a termőterület.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adatai szerint 2009-ben összesen 5.056.254,38 hektár mezőgazdasági területre igényeltek közvetlen területalapú támogatást (SAPS), a támogatást igénylő gazdaságok száma pedig 185.171 volt. A támogatást igénylő gazdaságok közül 115.238, az igénylő gazdaságok 62,23 százaléka 10 hektárnál kisebb területre kérte a szubvenciót, az összes támogatási igénnyel érintett mezőgazdasági terület csupán 8,92 százalékára. Ennél kevesebb arányt, 0,1 százalékot csak az egy hektárnál kisebb területre igénylők képviseltek: 9.203 gazdaság 5.143,76 hektárra kért támogatást így. Az ezer hektárnál is nagyobb területek az összes támogatási igénnyel érintett terület 25,41 százalékát tették ki, ezt az 1.284.945 hektár területet 624 gazdaság jelentette be.
