Kiegészítő szabályok a fedezetkezelőre
Az első a közbeszerzés keretében zajló építési beruházások részletes szabályait, a második az építési felügyeletet, míg a harmadik az építőipari kivitelezés részlet-szabályait érinti. Az ajánlatkérő az építési beruházási közbeszerzésnél eddig is kiköthetett 5 százalék jótállási, 3 százalék szavatossági és 7 százalék további biztosítékot. A számok maradtak a módosítás után is, de a 7 százalékba az előleg-visszafizetésin túl, a késedelmi biztosíték sem számít bele.
Vagyis ez a két biztosíték az 5+3+7, azaz a 15 százalékon felül értendő. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke az MTI kérdésére úgy reagált, hogy a tavaly májusi, ötpárti építésügyi parlamenti határozat a jótállásra 3, míg a szavatosságra 2 százalékot határozott meg. Ezzel szemben a kormány megemelte a limiteket, és behozta a 7 százalékos egyéb biztosítékot, amelybe nem kell beszámítani - az új szabály szerint - a késedelmi kötbért sem.
A legnagyobb értékű részteljesítés forrását az ajánlattevőnek eddig is igazolnia kellett, de mostantól az ajánlatkérőnek a konkrét összeget is meg kell határoznia, sőt azt az ajánlati felhívásban is közzé kell tennie. Koji László ezt a módosítást úgy értékelte, hogy a tőkeszegény cégek kiszorulnak a kivitelezői piacról. Jelenleg - a vállalkozói szabadság keretei között - mennél több szakaszra igyekeznek bontatni - a kivitelezők a megrendelővel együtt - az objektum építését, hogy több számlát állíthassanak ki.
Mostantól viszont a megrendelő mondja meg, hogy hány, és mekkora értékű szakaszból áll az építés. Hasonlóan az ajánlatkérőnek kell előírnia azt is, hogy milyen eszközöket és szakembereket követel meg az ajánlatkérőtől - eddig az ajánlattevő határozta meg, hogy mire van szükség, és maga igazolta azok meglétét. Sőt a munka 10 százalék feletti részét végző alvállalkozóknak is kötelezően igazolniuk kellett a szükséges eszközök és szakemberek meglétét. Ez kikerült a rendeletből.
Viszont a módosítás megengedi, hogy az ajánlatkérő az alvállalkozóktól is kérjen ilyen igazolást. Kiegészítésként került a rendeletbe az, hogy mi alapján kell megítélni a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást. Az árazatlan költségvetést továbbra is az építésügyért felelős miniszter tárcájának honlapjáról lehet letölteni. Az ebben szereplő élőmunka-normatíva "beárazása" során lehet kirívóan csökkenteni az ellenértéket, mégpedig akkor, ha az ajánlattevő nem az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés rezsióradíjával kalkulál.
Az ágazati rezsióradíj azonban - a rendelet megfogalmazásában - csak irányadó, és nem kötelező. Az ÉVOSZ alelnöke a kötelező alkalmazást látná szívesen a jogszabályban, mivel ez megszüntetné az irreálisan alacsony vállalási árat, amely a lánctartozásokat is felszámolná. Az alelnök ugyanakkor pozitívnak értékelte azt az új szabályt, amely az ajánlattevőtől nem követeli meg az utolsó három évre a veszteség nélküliséget, elég ha a három évből egy nyereségeset tud felmutatni.
Amennyiben kötelező a beruházásnál építőipari fedezetkezelőt alkalmazni, akkor súlyos szerződés-szegésnek minősül az, ha a teljesítés igazolással elismert alvállalkozó számláját nem fizette ki a fővállalkozó. Az építésfelügyeletről szóló kormányrendeletet két ponton módosítja az új jogszabály. Az építési napló vezetésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésének minősíti azt, amikor kötelező lenne a fedezetkezelő alkalmazása, de ez elmarad, és emiatt hiányzik az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás, amely melléklete az építési naplónak.
A másik új előírás alkalmazására akkor kerül sor, ha a fedezetkezelő nem kapja meg a megrendelőtől a következő építési fázis ellenértékét. Ilyenkor a fedezetkezelőnek meg kell keresnie az építési hatóságot, amelynek kötelező megtiltania a kivitelezés folytatását. Az építőipari kivitelezésről szóló rendelet módosítása zömében a fedezetkezelő működésére vonatkozó szabályokat bővíti.
Koji László nonszensznek nevezte azt, hogy amikor már nyolcadik hónapja alkalmazni kell a fedezetkezelőt, utólag finomítja a kormány a hiányos szabályozást. Az ÉVOSZ kezdettől támadja a fedezetkezelő intézményét, helyette az alacsony vállalási ár kiküszöbölését javasolja. A módosító rendelet szerint nem kell fedezetkezelőt alkalmazni a PPP-típusú beruházásoknál. Ennek azonban az a feltétele, hogy az épület kivitelezésén túl üzemeltesse is a magán fél azt.
