Kína szenved az aszálytól
A szárazság egyre terjed, már körülbelül 7 millió 730 ezer hektár szántóterületet érintett - tájékoztatott Liu, aki szerint a vízhiánynak a kevés eső és a megszokottnál magasabb hőmérséklet mellett más összetevői is vannak, így a tározók elégtelen mennyisége, a pazarló vízhasználat, a folyók csökkenő vízszintje. "Fel kell készülnünk egy hosszabb ideig tartó és komolyabb aszályos időszakra" - jelentette ki a miniszter, utalva arra, hogy a délnyugati országrészben, ahol a mezőgazdaság a meghatározó, május végéig egyébként sem kezdődik el az esős időszak.
Elhangzott, hogy Kína gabonatermésére várhatóan nem lesz nagy hatással az időjárás, mivel a meghatározó területek leginkább északon vannak, ahol idén ugyancsak megjelentek a szárazság jelei, de a helyzet egyelőre nem olyan súlyos, mint tavaly volt. A szárazság következményeinek enyhítésére a központi kormány 6,3 milliárd jüan (922 millió dollár) rendkívüli pénzügyi támogatást különített el egy korábbi, 800 millió jüanos pénzügyi segély mellé. Liu elmondta, hogy eddig 60 millió köbméter vizet küldtek a szárazság sújtotta területekre, s mintegy 20 ezer kilométer vezetéket építettek ki.
Emellett több mint 4.300 új vízügyi beruházást indítottak, 7 és félezer víztartályt építettek, és 180 ezer kutat fúrtak. A miniszter hangsúlyozta, hogy a folyók vizeit befogadó - Délnyugat-Kínában kialakított - víztározók nem okolhatók a szárazság fokozódásáért, sőt, véleménye szerint többre van szükség a gabonatermés és az ivóvízellátás biztosítása érdekében. A kínai központi kormány az idén 80 milliárd jüant (11,7 milliárd dollár) fordít vízvédelmi beruházásokra. Az ágazati befektetések összege elérheti a 200 milliárd jüant, megközelítően 30 milliárd dollárt.
