Legális pénz, tiltott út? Stabilcoinok miatt figyelmeztet a brazil jegybank
Miért kerültek célkeresztbe a stabilcoinok?
Gerson Romantini, a brazil központi bank devizaügyekért felelős részlegének vezetője az Exchange Informática által szervezett, zárt körű szakmai találkozón beszélt a stabilcoinok használatával kapcsolatos szabályozói aggályokról. A találkozóról szóló beszámoló szerint azt hangsúlyozta, hogy a pénz eredetének jogszerűsége önmagában nem feltétlenül elegendő: az is számít, milyen konstrukcióban juttatják el az összeget a kedvezményezetthez.
A jegybanki tisztviselő ezt azzal a fordulattal érzékeltette, hogy bizonyos esetekben a „jó pénzből rossz pénz lesz”. Megfogalmazása arra utalt, hogy egyes stabilcoinos pénzküldési megoldások a tranzakció felépítése miatt is felvethetnek pénzmosási problémákat, különösen a határokon átnyúló átutalásoknál.
A figyelmeztetés nem jelenti azt, hogy Brazíliában minden stabilcoin-tranzakció pénzmosásnak minősülne. A közölt álláspont meghatározott szolgáltatási konstrukciókra vonatkozik, ezért lényeges különbséget tenni a digitális eszközök általános használata és a szabályozott devizaszolgáltatások részeként történő alkalmazásuk között.
Régi pénzküldési módszer, új technológia
Romantini különösen aggályosnak nevezte a Brazíliában dólar cabo néven ismert informális pénzküldési rendszer kriptovalutás változatát. Ezt az elnevezést hagyományosan olyan, határokon átnyúló pénzmozgásokra használják, amelyek a megszokott banki csatornákon kívül valósulnak meg.
A tisztviselő értelmezése szerint a stabilcoinok új technológiai lehetőséget teremtenek hasonló ügyletek lebonyolítására. A jegybank ezért nem pusztán azt vizsgálja, hogy egy szolgáltató használ-e kriptovalutát, hanem azt is, hogyan épül fel a teljes folyamat, és milyen szerepet kap benne az ügyfél.
A nemzetközi fizetésekkel foglalkozó vállalatok érdeklődése ugyanakkor érthető: a stabilcoinokkal olcsóbb pénzküldési megoldásokat igyekeznek kialakítani. A brazil szabályozói megközelítés azonban azt mutatja, hogy a technológiai megoldás megítélése szorosan összefügg a szolgáltatás jogi és működési kereteivel.
Két stabilcoinmodell, eltérő megítélés
A szakmai találkozón Romantini az iparágban „stabilcoin-szendvicsként” emlegetett konstrukció két változatát különböztette meg. A modell lényege, hogy a pénz az átutalás elején és végén hagyományos devizában jelenik meg, a két pont közötti továbbításhoz viszont digitális eszközt használnak.
Egy tipikus ügylet során a szolgáltató brazil reált fogad, majd az összeget dollárhoz vagy euróhoz kötött stabilcoinra váltja. A digitális eszközt külföldre továbbítják, ahol helyi pénznemre váltják vissza, és a kedvezményezett végül ebben a pénznemben kapja meg az összeget.
A két változat az ügyfél szemszögéből hasonló eredményre vezethet, a jegybank mégis eltérően ítéli meg őket. Romantini szerint a központi bank illetékes szabályozási részlegei mindkét megoldást megvizsgálták, és arra jutottak, hogy az egyik konstrukció megengedhető, a másik viszont nem.
Amikor a stabilcoin a háttérben marad
A megengedhetőként ismertetett modellben egy szabályozott intézmény hagyományos devizaszolgáltatást nyújt az ügyfélnek, és ennek technikai hátterében használ virtuális eszközöket. Az ügyfél tehát devizaügyletre szerződik, miközben a szolgáltató intézi a pénz továbbításához szükséges technikai lépéseket.
Ebben a felállásban a stabilcoin az intézményi infrastruktúra része. A digitális eszközök bizonyos hagyományos üzenetküldési és elszámolási megoldások alternatívájaként jelenhetnek meg, ideértve a SWIFT-üzenetküldéshez kapcsolódó nemzetközi banki folyamatok egyes elemeit is.
A hangsúly azon van, hogy az ügyfél milyen szolgáltatást vásárol, és ki kezeli a digitális eszközök használatát. A stabilcoin technikai alkalmazása és a stabilcoin ügyfélnek történő értékesítése a jegybanki értelmezésben nem azonos helyzet.
Az ügyfél tulajdonszerzése lehet a választóvonal
A tiltottként bemutatott változatban az intézmény egy előre felépített szolgáltatás részeként közvetlenül stabilcoint ad el az ügyfélnek. A digitális eszköz előbb az ügyfél tulajdonába kerül, majd a konstrukció további lépéseiben külföldön hagyományos devizára váltják.
Romantini szerint az intézmények nem kínálhatnak ilyen megoldást, ha az ügyfél tényleges célja az, hogy ezen a lépéssorozaton keresztül brazil reált dollárra váltson. Ebben az esetben a stabilcoin értékesítése és későbbi átváltása egy összetartozó devizaszolgáltatás részeként jelenik meg.
A tisztviselő ugyanakkor különbséget tett az előre megszervezett konstrukció és az ügyfél önálló döntései között. Ha valaki külön vesz igénybe devizaszolgáltatást, majd ezt követően saját elhatározásából más célra használja fel a pénzét, az nem teremt automatikusan ugyanolyan problémát a szolgáltató számára.
Szigorú korlátok a nemzetközi elszámolásban
A jegybanki álláspont hátterében az október 1-jén hatályba lépett 561. számú BCB-határozat is fontos szerepet kap. A rendelkezés módosította Brazília nemzetközi fizetésekre vonatkozó szabályait, és meghatározott elszámolási kapcsolatokban korlátozta a virtuális eszközök használatát.
A módosított keretrendszer szerint a szabályozott eFX-szolgáltatók és külföldi partnereik közötti elszámolást hagyományos devizaügylettel vagy nem rezidensek brazil reálban vezetett számláin keresztül kell teljesíteni. Ezekhez a konkrét elszámolásokhoz nem használhatók virtuális eszközök, de a rendelkezés nem jelent általános tilalmat minden, az eFX-rendszeren kívüli kriptovaluta-átutalásra.
Ez a különbség a két stabilcoinmodell értelmezésénél is lényeges. Egy technikai megoldásról elhangzott általános jegybanki álláspont önmagában nem írja felül az adott szolgáltatói körre és elszámolási kapcsolatra vonatkozó külön előírásokat.
A szabályozás engedélyezési kötelezettséget is előír bizonyos, korábbi felhatalmazással nem rendelkező eFX-szolgáltatóknak. Amennyiben folytatni szeretnék tevékenységüket, 2027. május 31-ig kell benyújtaniuk a jegybanki engedély iránti kérelmüket.
Újabb korlátozás érkezhet a fintecheknél
A beszámolóban idézett, az ügyet ismerő iparági szereplő szerint egy november 19-re tervezett egyeztetés további szigorításokat hozhat. Az értesülés alapján felmerülhet, hogy bizonyos stabilcoinos szolgáltatásokat a fintechvállalatok helyett kizárólag bankok kínálhassanak.
Ez egyelőre nem tekinthető bejelentett vagy elfogadott intézkedésnek. A központi bank a beszámoló elkészültéig nem válaszolt a tervezett találkozóval és az esetleges korlátozásokkal kapcsolatos kérdésekre, így azok pontos tartalma sem volt megerősítve.
Ha ilyen irányú döntés születne, az érdemben szűkíthetné az érintett fintechcégek mozgásterét. Ennek tényleges piaci hatása azonban attól függne, mely szolgáltatásokra terjedne ki a korlátozás, és milyen feltételeket szabnának az alkalmazásához.
A kriptocégek költségei is emelkednek
A brazil kriptovaluta-piac szereplői már most is szigorúbb engedélyezési és tőkekövetelményekhez alkalmazkodnak. Az új feltételek több vállalkozást tevékenysége megszüntetésére vagy helyi jelenléte felülvizsgálatára késztettek, miközben az engedélyezésben részt vevők száma elmaradt a korábbi iparági várakozásoktól.
Az október 30-i engedélyezési határidő után hozzávetőleg 40 intézményt azonosítottak az eljárás résztvevőjeként, szemben az előzetesen várt 150–200 jelentkezővel. Ez nem a már kiadott engedélyek számát jelenti, hanem az engedélyezési folyamatban megjelent szereplőkét.
A jóváhagyást kérő vállalatokra tevékenységüktől és kockázati profiljuktól függően 10,8 millió és 37,2 millió brazil reál közötti minimumtőke-követelmény vonatkozik. Az ilyen előírások különösen azoknak a cégeknek jelenthetnek komoly üzleti terhet, amelyek viszonylag kisebb helyi ügyfélkörrel működnek.
Erre példa az argentin Lemon kriptovaluta-platform brazil kivonulása. A vállalat a helyi tevékenységéhez képest aránytalannak nevezte az új tőkekövetelményeket; brazíliai működéséhez hozzávetőleg 15 ezer ügyfélszámla tartozott.
A saját tárcás átutalásokra is figyelnek
A jegybank külön adatszolgáltatási kötelezettséget is előírt az érintett intézményeknek a saját kezelésű kriptotárcákhoz kapcsolódó átutalásokra. Október 1-jétől a legalább 10 ezer dollár értékű ilyen tranzakciókat jelenteniük kell a brazil pénzügyi hírszerző hatóságnak, a Coafnak.
Ez a kötelezettség az intézmények jelentési feladatait bővíti, és nem jelenti azt, hogy minden bejelentett átutalás jogellenes lenne. A stabilcoinokra vonatkozó korlátozásokkal és az engedélyezési követelményekkel együtt ugyanakkor a kriptovalutás pénzmozgások szorosabb felügyeletét jelzi.
A brazil piac szereplői számára így egyre fontosabbá válik a szolgáltatás pontos felépítése: ki birtokolja a digitális eszközt, milyen ügyletet köt az ügyfél, és hogyan történik a nemzetközi elszámolás. A következő szabályozói döntések ezek mentén alakíthatják tovább a stabilcoinos pénzküldés lehetőségeit, különösen a fintechvállalatok számára.