Közel 20 milliárdot zárolnak a vidékfejlesztésben
Az államháztartás stabilitását megőrizni hivatott zárolásból a Vidékfejlesztési Minisztériumot mintegy 19 milliárd forint zárolása érinti - közölte Simon András István, a tárca helyettes államtitkára a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának ülésén. Simon szerint az előírt zárolást úgy kívánták végrehajtani, hogy az a legkisebb gondot okozza a gazdálkodóknak, ezért uniós forrást tartalmazó pénzeket nem zároltak, és csak minimális mértékben érintette a zárolás a folyó kiadásokat, így az állatjóléti intézkedésekre szánt pénzeket. Utóbbi mértéke 4 százalék volt összesen. A tárcánál a zárolások az intézmény-fenntartási költségeket érintették leginkább, az intézményeket idei bevételeik növelésére ösztönözték, a halasztható beruházások pedig tovább csúsznak.
A kárenyhítésről szóló törvény végrehajtásával kapcsolatban Forró Pál, a Vidékfejlesztési Minisztérium főtanácsadója elmondta, az ötéves kárenyhítési törvényt már egyszer újjal kellett felváltani azért, hogy a rendszer jobban működjön. Forró gondnak nevezte, hogy a gazdák öngondoskodási képessége alacsony, ezért a kezdet kezdetben keveset és kevesen fizettek be a kárenyhítési alapba. A főtanácsadó szerint a múlt évben a kárenyhítési kassza üres volt, az extrém időjárás miatt ugyanakkor jelentős kár keletkezett a mezőgazdaságban. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) összesítése szerint mintegy 60 milliárd forint kár keletkezett az ágazatban. Kárenyhítésre összességében 4,2 milliárd forint állt rendelkezésre, amelynek felét a termelők, felét pedig az állam biztosította erre a célra, így összességében mintegy 11 százalékos kárenyhítést lehetett végrehajtani. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők kárait mégis enyhíteni lehessen az agrárkormányzat például lehetővé tette az agrár vis maior forgóeszköz-hitel felvételét a gazdálkodóknak, amely mintegy 6 milliárd forintos többletforrást jelentett a termelőknek. Emellett kifizették az úgynevezett SAPS-előleget is.
A kormányhivatalokba szervezett, de korábban a minisztériumokhoz tartozó dolgozók létszám- és jövedelemhelyzetéről Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára úgy nyilatkozott a bizottság előtt, hogy létszámcsökkentést az átszervezés miatt nem kellett végrehajtani. Jelenleg a földhivataloknál a korábbi 3923 fő helyett 3546-an dolgoznak, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok állományába tartozó 3606 fő helyett 3333 dolgozik a létrehozott öt szakigazgatási szervezetben. A 7-10 százalékos létszámcsökkenés magyarázata, hogy a fennmaradó dolgozók a kormányhivatalok törzshivatalába kerültek.
