Közép-Európa ma már könnyebben viselné Görögország távozását az euróövezetből
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a közelgő, előre hozott görög parlamenti választások várható következményeit taglaló tanulmányukban hangsúlyozzák: a közép- és kelet-európai gazdaságok korántsem immunisak egy ilyen fejlemény várható járványhatásaira. A ház szerint továbbra is van három olyan csatorna, amelyeken Görögország euróövezeti távozásának pénzügyi következményei átszűrődhetnek a közép- és kelet-európai piacokra: az egyik a kereskedelmi kapcsolatrendszer, a másik az általános piaci bizalom, a harmadik pedig a térség pénzügyi összekapcsoltsága az euróövezet egészével.
A Görögországgal közvetlenül folytatott kereskedelem nagyon csekély; általában nem haladja meg, vagy el sem éri a közép-európai gazdaságok éves hazai össztermékének (GDP) 0,5 százalékát. A régió viszont bajba kerülhet, ha a görögországi problémák még inkább visszavetnék az egész euróövezet, és különösen Németország növekedését. Az euróövezettel folytatott kereskedelem értéke a legkevésbé kitett Románia esetében is a GDP 20 százaléka körüli, Magyarország és Csehország esetében pedig eléri, illetve meghaladja az 50 százalékot - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni közgazdászai. Hozzáteszik, hogy e kereskedelmi kapcsolatrendszer nem sokat változott, sőt valószínűleg bővült is a 2011-es euróválság óta.
A második "járványközvetítő" csatorna a fogyasztói és üzleti bizalom. Ez kevésbé kézzelfogható, mint a kereskedelem, de ésszerűnek tűnik az a feltételezés, hogy e bizalom ugyanolyan mértékben megrendülne, mint 2011-2012-ben, amikor a görög eurótagság jövőjével kapcsolatos félelmek először elöntötték a piacokat, és ez a fogyasztói és az üzleti szektor kiadásait egyaránt visszafogná. A Capital Economics tanulmányának szerzői kiemelik, hogy a közép- és kelet-európai gazdaságokba vetett bizalom az Európai Bizottság gazdasági bizalmi jelzőszámainak (ESI) tanúsága szerint továbbra is szorosan kötődik az euróövezet bizalmi indexeihez. A kereskedelmi és a bizalmi csatornán közvetített járványveszély mindezek alapján ugyanakkorának tűnik, mint korábban.
A harmadik lehetséges terjedési útvonalat jelentő külső pénzügyi kapcsolatrendszerben - amely 2011-2012-ben a pénzügyi járvány robbanásszerű kelet-európai terjedésének fő közvetítője volt - azonban jelentős javulás történt az elmúlt években. Ennek egyik fő tényezője a folyómérleg-deficit, amely gyakorlatilag azt tükrözi, hogy egy gazdaság hazai fogyasztásának finanszírozása milyen mértékben függ a külföldi tőkebeáramlástól. A közép- és kelet-európai gazdaságok esetében ez a mutató 2011 óta komoly mértékben javult. A térség egészét tekintve, egyszerű átlag alapján e gazdaságok folyómérleg-egyenlege ma már többletet mutat, és az olajárak zuhanásából eredő importszámla-csökkenés még tovább javítja a régió folyómérleg-pozícióit - hangsúlyozzák a Capital Economics elemzői.
Ráadásul a térségi gazdaságok rövid futamidejű külső adósságállománya - vagyis a nem rezidens befektetők egy éven belül lejáró követeléseinek aránya - szintén csökkent az elmúlt években. Mindezek következtében a felzárkózó európai gazdaságok ma sokkal kevésbé függnek a külső finanszírozástól, mint amikor az euróválság 2011-2012-ben kirobbant - áll a tanulmányban. A ház szerint a közép- és kelet-európai bankrendszerek is jóval kevésbé függnek a tulajdonosi finanszírozástól, mivel a hazai betétállomány ma már sokkal stabilabb finanszírozási forrásuk, mint az anyabanki hitelkeretek. A kinnlevőség- és a betétállomány rátái ugyanis meredeken zuhantak a régióban 2011 óta; a térség legtöbb gazdaságában a banki betétállomány ma már jelentősen meghaladja a kinnlevőségeket.
Mindezek alapján valószínűtlen, hogy a kelet-európai bankrendszerekben ugyanolyan problémákat okozna a görög eurótagság sorsával kapcsolatos piaci félelem, mint 2011-2012-ben - vélekedtek a Capital Economics londoni elemzői. A ház szerint az összes tényezőt egybevetve Görögország esetleges kiesése az euróövezetből gyengítené ugyan a közép- és kelet-európai gazdaságok növekedési lendületét, nem várható azonban ugyanolyan heves eladási hullám e gazdaságok piacain, és olyan mély recesszió sem, mint néhány évvel ezelőtt. Más nagy londoni házak sem zárják ki azonban a "Grexit" lehetőségét, vagyis Görögország távozását az euróövezetből.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzői 2015-re szóló globális előrejelzésükben döntő jelentőségűnek nevezték az idei évet az euróövezet szempontjából, mivel szerintük ez lehet az az év, amikor "legalább egy" tagállam elhagyja a valutauniót. A ház szakértői elismerik, hogy ezt már korábban is jósolták. Véleményük szerint azonban az előre hozott görögországi választások, és az a tény, hogy közvélemény-kutatásokat a radikális baloldali Sziriza párt vezeti, megnöveli a "Grexit-forgatókönyv" idei megvalósulásának esélyét. (MTI)
