Külföldi sajtó Magyarországról - földtörvényről, bankadóról
A Die Presse egy nemzetközi joggal foglalkozó osztrák professzor véleményét ismerteti, aki szerint az 1995-ös magyar földvédelmi törvény - amely lehetővé teszi a korábban külföldi tulajdonosok által törvényesen megvásárolt termőföld államosítását, ha az természetvédelmi területnek minősül - ellentmond az emberi jogi konvenciónak, az EU szabadságjogainak és az új magyar alaptörvénynek is. A külföldiek földszerzésének akadályozása mögött nem annyira "nacionalista túlbuzgóság", hanem inkább az állhat, hogy a földek bérbeadása Magyarországon adómentes jövedelemnek minősül, és így a mezőgazdasági befektetések rendkívül vonzóak - írja. A külföldiek földszerzése megemeli a földárakat, és csökkenti a jövedelmet. A szerző médiajelentésekre hivatkozik, melyek szerint a magyar parlamenti képviselők 58 százaléka rendelkezik termőfölddel, melyet bérbe ad.
A Profil cikke magyar termőföldet törvényesen birtokló osztrák gazdák példáján szemlélteti ugyanezt a problémát. A nyilatkozók rámutatnak: a magyar állam a természetvédelmi területté nyilvánított termőföldért a piaci érték 75 százalékának megfelelő kártalanítást ígér. A lap idézi Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter legutóbbi nyilatkozatát - "a föld azé, aki megműveli" -, és hozzáteszi: "amennyiben a tulajdonos nem osztrák vagy bármilyen más külföldi személy".
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap a bankadó tervezett emeléséről közölt beszámolót hétfői számában. A Magyarország a bankadó emelésével fenyeget című cikkben a szerző, Michaela Seiser kifejtette: a nemzetközi összehasonlításban magas és "nemzetközileg is erősen bírált" adóval kapcsolatban nem csak az emelés terve keltett felzúdulást magyarországi bankok körében. A Bankszövetség megdöbbenéssel fogadta azt a korábbi bejelentést is, amely szerint a kormány az ígéretével szemben 2013-ban nem felezi meg az adó mértékét, hanem a jelenlegi szinten tartja azt. A szerző emlékeztetett egyebek között arra, hogy Magyarország ellen túlzott államháztartási deficit miatti eljárás zajlik. Hozzátette: az IMF/EU-hitelről szóló tárgyalások lezárásának az a feltétele, hogy a kormány "hiteles erőfeszítéseket" tegyen a 3 százalék alatti hiánycél teljesítéséért.
A Rzeczpospolita című konzervatív lengyel napilap meglepőnek tartja, hogy az Európai Bizottság (EB) kevesli a magyar kormány által javasolt megszorításokat, míg egyes elemzők a tervezett adóemeléseket túlzottaknak nevezik. A lengyel lap emlékeztetett, hogy Magyarország a túlzottdeficit-eljárás következtében 4 milliárd euró értékű uniós támogatást veszítene, "de ezt a Fidesz-kormány nem engedheti meg magának". Kifejtette, hogy Magyarország számított az EB megértésére, amely korábban a spanyolokkal és portugálokkal szemben elnéző volt. A lap szerint a magyar diplomaták nem hivatalosan elismerik, hogy "a Bizottság álláspontját Orbán Viktor hozzáállása befolyásolhatja, aki az Unióval szemben gyakran kritikus retorikát alkalmaz, a nemzetközi szervezetek politikáját pedig +gyarmatinak+ nevezi".
"Kétségtelen, hogy az Európában élő 10 millió roma mélyen gyökerező diszkrimináció és társadalmi kirekesztés alanya. De ettől még nem válnak menekültekké. És ez nem egy olyan kérdés, amit Kanadának kellene megoldania" - írta az internetes kiadásában vasárnap közölt kommentárjában a The Globe and Mail című tekintélyes kanadai napilap. Az újság álláspontja szerint az EU-nak többet kellene tennie annak érdekében, hogy eleget tegyen az ígéretének és integrálja a romákat a többségi társadalmakba, valamint hogy biztosítsa számukra az oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és a munkaerőpiachoz való hozzájutást. A szerkesztőségi cikk rámutatott, hogy tavaly 4442 menedékkérő - vagyis az összes csaknem egyötöde - Magyarországról érkezett Kanadába és a folyamodványaiknak csak a 20 százalékát fogadják el.
"A romák, mint az EU tagjai, bárhová el tudnak költözni Európában, beleértve Németországot, Franciaországot és Olaszországot; ugyanakkor ezek az országok nem könnyítik meg számukra a munkavállalást vagy a tartós tartózkodást. Nem meglepetés tehát, hogy Kanadába ilyen nagyszámú roma kérelmező érkezik. Az EU-nak többet kellene tennie a saját kisebbségeinek védelmében és meg kellene felelnie az egyenlőség, a demokrácia és az emberi jogok azon elveinek, amelyeket a nemrégiben kapott, 2012-es Nobel-békedíj testesít meg" - írta a The Globe and Mail. (MTI)
