Lengyelország csökkenti a szénalapú áramtermelés arányát
A "klímabarát" átalakulás óriási esélyt jelent a lakosság, valamint a gazdaság minden ágazata számára - állapította meg Duda, hozzátéve: a koronavírus-világjárvány leküzdése után "jobbá, szolidárisabbá, kiegyensúlyozottabbá" kell újjáépíteni a világot.
A klímaügyeket "kivételes figyelemben" részesíti a közép- és kelet-európai uniós tagállamokat tömörítő Három Tenger Kezdeményezés - húzta alá, hozzátéve: a térségben ambiciózus, az igazságos átalakítás elvein alapuló, minden ország adottságait, társadalmi szükségleteit figyelembe vevő klímapolitikát akarnak folytatni.
Ez komoly kihívást jelent ott, ahol az átalakítás kapcsán szükség van mélyreható gazdasági változásokra, ezen belül egyes ágazatok, például a bányászat megszüntetésére - hangsúlyozta az elnök, példaként említve Lengyelországot és Bulgáriát.
Nyomatékosította egyúttal: az Európai Unió klímapolitikai célkitűzéseit a Három Tenger Kezdeményezés minden országa magáénak vallja. Bejelentette: Lengyelország két évtizeden belül új, nulla kibocsátású energetikai rendszert épít fel, melynek köszönhetően jelentősen csökken a szénalapú áramtermelés aránya.
Közölte: a lengyel kormány és a bányászok képviselői "hosszú társadalmi párbeszéd után" éppen előző nap véglegesítették azt a tavaly szeptemberi megállapodást, mely szerint Lengyelország 2049 végéig bezárja az összes kőszénbányáját, a bányákban dolgozó vájároknak nyugdíjukig biztosítják jelenlegi foglalkozásuk folytatását.
Bejelentette: Lengyelország kiegyensúlyozott és alacsony károsanyag-kibocsátású energetikai palettát hoz létre, mely az atomenergián, a megújuló forrásokon és a gázból nyert energián alapul. Ebben az összefüggésben megemlítette a lengyel atomenergetika fejlesztéséről tavaly ősszel kötött lengyel-amerikai szerződést.
A korábban ismertetett tervek szerint Lengyelország 2033-ban hozná működésbe az első atomreaktort, 2040-ig pedig összesen hat kisebb erőművet építene. A megújuló forrásokból nyert energia terén a legfontosabb beruházást a Balti-tengeren 2026-ra felépítendő szélerőműpark jelenti, mely az Orlen lengyel állami olaj- és energetikai vállalat és Northland Power kanadai cég részvételével létesül.
Gázszükségleteinek egyharmadát Lengyelország saját forrásokból elégíti ki. 2022. október 1-jére tervezik az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt Lengyelországba eljuttató Baltic Pipe-vezeték üzembe helyezését, 2023-ban pedig kibővítik a 2015-ben a Swinoujscie lengyel balti-tengeri város mellett kiépített kikötőt, amely katari és amerikai cseppfolyós gázt (LNG) is fogad.
