Libor-botrány - Hatalmas bírságra számíthat az RBS

Az ügy előzményeként a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) tavaly nyáron feltárta, hogy az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays néhány kereskedője a 2008-2009-es pénzügyi válság előtt és alatt rendszeresen manipulálta a legfontosabb globális irányadó bankközi kamatlábat, a Libort. Az ügyben megszületett első szankció alapján a Barclays a brit pénzügyi felügyeletnek és a befektetési termékek piacát is felügyelő amerikai árutőzsde-hatóságnak összesen 290 millió font (több mint 100 milliárd forint) bírságot fizetett.

Azóta azonban a vizsgálat kiterjedt számos más nemzetközi bankcsoportra is, hasonló kamatmanipulációs tevékenység gyanújával. Egybehangzó vasárnapi londoni sajtóértesülések szerint a héten – valószínűleg szerdán – várható annak bejelentése, hogy a Royal Bank of Scotland (RBS) még nagyobb, várhatóan 500 millió font (180 milliárd forint) bírságot fizet a brit és az amerikai piacfelügyeleti hatóságoknak.

A The Sunday Times úgy tudja, hogy a botrány egyesült államokbeli szálának felgöngyölítésében részes amerikai ügyészek személyi felelősök elleni büntetőeljárás megindítására is törekszenek. Az RBS részéről a bank londoni, tokiói, szingapúri és svájci befektetési érdekeltségeinél dolgozó kereskedőkre vetült a Libor-manipulációs gyanú árnyéka. Az ügy külön pikantériája, hogy az RBS többségi brit állami tulajdonban van, mivel egyike volt azoknak a brit nagybankoknak, amelyeket a globális pénzügyi válság elhatalmasodása után a brit kormánynak kellett hatalmas költségvetési tőkeinjekciókkal megmentenie az összeomlástól.

George Osborne brit pénzügyminiszter azonban a BBC által idézett minisztériumi források szerint ragaszkodik ahhoz, hogy a várható bírságot a Royal Bank of Scotland saját forrásaiból – elsősorban az alkalmazotti prémiumokra elkülönített alapból – fizesse ki, mivel a kormány nem hajlandó helytállni a Libor-botrányból eredő kötelezettségekért.

A globális bankszektort alapjaiban megrázó Libor-botrányt az robbantotta ki, hogy az FSA gyanúja szerint a Barclays által a napi Libor-rögzítéshez beterjesztett nagybani finanszírozási költségbecslés hol mesterségesen magas, hol mesterségesen alacsony volt, és ez felvetette annak lehetőségét, hogy a bank néhány kereskedője a Libor-rögzítés befolyásolásával igyekezett “profitorientált” módon alakítani a cég által forgalmazott befektetési derivatívák árfolyamait.  (MTI)