Ma ünneplik az emberi jogok napját
Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat - a jogot az élelemhez, a munkához és a neveléshez, illetve a szabad részvételt a kulturális életben.
Az ENSZ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalta össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. A nyilatkozat az emberi jogok egyetemessé válásának kezdetét jelentette, és megteremtette a keretét az ilyen tárgyú szerződéseknek, egyezményeknek. Az ENSZ mellett több regionális szervezet próbál érvényt szerezni az emberi jogoknak, Európában mindenekelőtt az Európa Tanács, az Európai Unió, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa az emléknap alkalmából az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása mindig aktuális és fontos kérdés, hiszen ezek biztosítják az emberhez méltó élet lehetőségét.
Az emberi jogsértések legkirívóbb esetei Európán kívül, főleg Afrikában és a Közel-Keleten tapasztalhatók - mondta, kifejtve: az arab tavasz forradalmainak kiváltó okai is a térségben évtizedek óta tartó emberi jogsértések voltak. Mint fogalmazott, Afrikában az egyik legproblematikusabb a szudáni helyzet, ahol az ország déli részében évtizedek óta polgárháború dúlt az elszakadásért, amely júliusban meg is valósult. A másik gócpont Darfúr, ahol még mindig több millió menekült van, bár valamelyest javult a helyzet az elmúlt időben - tette hozzá. A januári népszavazás eredményeként Dél-Szudán július 9-én hivatalosan is függetlenné vált Szudántól, de az elszakadás nem mentes a problémáktól, és van néhány szövetségi állam, amelyre mindkét ország igényt tart.
A nyugat-szudáni Darfúrban 2003 óta harcolnak felkelőcsoportok a kormányhoz hű lovas milíciákkal. Az ENSZ adatai szerint a fegyveres konfliktusban csaknem 400 ezer ember vesztette életét, többségük vétlen áldozat. A harcok és az éhínség elől menekülve 2,5 millióan váltak földönfutóvá. A Kongói Demokratikus Köztársaságban is véres konfliktusok dúltak az elmúlt években, itt most hivatalosan ugyan béke van, de a Ruandával szomszédos területeken még mindig gyakoriak a harcok a milíciák között, és "rengeteg emberi jogsértést követnek el továbbra is" - említett egy másik példát a szakértő. Az 1998-2003 közötti második kongói háború a világ legvéresebb fegyveres konfliktusa a második világháború óta.
A háborúba a térség szinte minden állama - Ruanda és Uganda, Zimbabwe, Angola, Namíbia, Csád és Szudán - beavatkozott. Mint Hoffmann Tamás elmondta, az afrikai országok nagy része a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának aláírója, tehát kötelezettséget vállaltak arra, hogy a legsúlyosabb emberi jogsértések ügyében büntetőeljárásokat indítanak, az elkövetőket felelősségre vonják. Amikor azonban elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság Omar Haszan Ahmed el-Besir szudáni elnök ellen, az Afrikai Unió hivatalosan is tiltakozott. "Elméletileg kötelezettségük lenne arra, hogy az elnököt letartóztassák, és Hágába szállítsák", de ezt nem tették meg - emelte ki. Rámutatott, "a gyakorlatban az elméletben vállalt kötelezettségeket sem mindig hajtják végre az országok, ha az politikai érdekeikkel ellentétes".
Hoffmann Tamás emlékeztetett: 2005-ben az ENSZ elfogadta az úgynevezett védelmi felelősség elvét, amely alapján a nemzetközi közösség fellép az emberi jogsértések ellen, ha a Biztonsági Tanács (BT) erre felhatalmazza. Erre volt példa a líbiai beavatkozás is - idézte fel. Úgy vélte, ritkán fordul elő, hogy az ENSZ ily módon közbeavatkozik az emberi jogsértések esetében, mert a BT is politikai szerv, amelynek tagjait elsősorban politikai érdekek vezérlik. A gyakorlatban az érdemi közbelépést gyakran csak diplomáciai tiltakozások helyettesítik - közölte.
Hozzátette: az 1994-es ruandai népirtás ügyében sem avatkoztak be, pedig "elég hamar megérkeztek azok a hírek, amelyek arról számoltak be, hogy emberek százezreit ölik meg pusztán etnikai hovatartozásuk miatt". ENSZ-adatok szerint 800 ezer embert - többségükben tuszikat - mészároltak le Ruandában 1994 áprilisa és júliusa között hutu szélsőségesek. Magyarországon nem fordulnak elő súlyos, rendszeres emberi jogsértések, ennek garanciája, hogy az ország több fejlett emberi jogi szabályozás hatálya alá tartozik, például tagja az Európai Emberi Jogi Egyezménynek, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az Európai Uniónak is van alapjogi chartája, amely a legfontosabb emberi jogokat uniós szinten is védi - mondta.
Hozzáfűzte: emellett az alkotmány is kiemelt feladatnak tekinti az emberi jogok védelmét. Az emberi jogok napja alkalmából az Országgyűlési Biztos Hivatala és a Magyar ENSZ Társaság konferenciát szervez, az eseményen, amelyen egyebek mellett az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekről tanácskoznak, felszólal Salamon László (KDNP), az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának elnöke és Szabó Máté ombudsman. (MTI)
