Magyarország 2014-ig az euró zóna tagja lehet - Duronelly Péter

A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója a társaság keddi háttérbeszélgetésén elmondta: az euró csatlakozásnak az infláció, az államháztartási hiány, az államadósság és az alacsony kamatszint mellett további két feltétele is van, a stabil árfolyam, továbbá, hogy mindez fenntarthatóan teljesüljön. Az elmúlt két évben erőteljes költségvetési konszolidációra került sor, a költségvetési egyenleg ennek köszönhetően a mostani kemény recesszió idején is nagyon közel áll a maastrichti szinthez.

Annak, aki 2010-ben kormányra kerül, nem kell súlyos konfliktusokat vállalnia ahhoz, hogy a hiányt elviselhető szinten tartsa, és az nem is jár majd olyan népszerűségvesztéssel, mint 2006-ban - mondta Duronelly. Az államadósságról szólva elmondta: egy olyan "kegyelmi állapot" van mögöttünk, amikor a gazdasági növekedés a mostaninál magasabb, a magyar államadósság átlagos reálkamata pedig nagyon alacsony, 2,7 százalékos volt.

A válság utáni tőkeszegény időben azonban a reálkamat ennél magasabb lehet, trendnövekedésünk pedig alacsonyabb (legutóbb 1,4 százalék volt). Duronelly szerint az állami adósságpolitika akkor lehet sikeres, ha a maastrichti szinten tudjuk tartani a deficitet, meg tudjuk oldani, hogy az államadósság reálkamata 2,7 százalékról ne emelkedjen lényegesen magasabbra, és hogy a gazdasági növekedés visszatérjen a korábbi 3 százalékos trendszintre. Alacsony reálkamat és szigorú költségvetési politika mellett azonban már 2 százalékos növekedés is elég ahhoz, hogy legalább csökkenő pályára álljon az államadósság.

Az euró zónához történő csatlakozásnak Duronelly szerint része lehet az IMF hitel feltételeinek újratárgyalása - a lejárat meghosszabbítása - is. A fennálló kormány számára kockázati tényező az árfolyam stabilitása. "A 300 forintos euró és a 200 forintos svájci frank az aktuális miniszterelnök bukását jelentette" - emlékeztetett. Az inflációt egyik évről a másikra 1-1,5 százalékkal csökkenteni gazdaságpolitikailag nem nagy dolog, erre sok eszköz áll rendelkezésre - mondta a szakértő.

Egyetlenegy kockázatot lát: ha azoknak van igazuk, akik szerint a költségvetési túlköltekezés inflációemelkedést okoz a világban. Ez ugyanis nem csak azt jelenti, hogy az inflációs ráták általában magasabbak lesznek, hanem azt is, hogy a különböző országok inflációs rátái között nagyobb lesz a különbség, az inflációs kritériumot ugyanis a legalacsonyabb rátájú országokhoz mérik. Magyarország esetében leginkább a fenntarthatóságot fogják vizsgálni, főképp az infláció és az államadósság szintjét illetően.

A szlovákok a fenntarthatóságot úgy oldották meg, hogy az euró csatlakozás előtt felértékelték az árfolyamukat, és ezzel némi dezinflációs hatást importáltak a gazdaságba - mondta. Az euró csatlakozás a 2010-es kormány 2014-es kampánystratégiájába is beleillik majd, hiszen elmondhatja, hogy "megígértük, megcsináltuk" - jelentette ki. Duronelly a kockázatok közé sorolta, ha 2010-ben három párt jut be a parlamentbe, és a Fidesznek nem lesz meg az abszolút többsége.