Magyarország iránt egyre nagyobb a bizalom
Az Európai Unió támogatásával készített felmérés legfrissebb eredményei szerint szeptemberhez képest a fogyasztói és az üzleti bizalmi index egyaránt emelkedett. A fogyasztói bizalmi index -20,6 pontra nőtt az előző havi mínusz 25 pontról, az üzleti bizalmi index értéke pedig mínusz 5,2 pontra emelkedett a szeptemberi -7 pontról. A GKI októberi konjunktúraindexe mínusz 9,2 pont lett az előző havi mínusz 11,7 pont után.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a 2009 áprilisában mért mélypont után 2010 júniusáig szinte folyamatosan nőtt, július-szeptemberben kis mértékű hullámzást mutatott, majd októberben négy és fél éves rekord született. A lakosság saját jövőbeli pénzügyi helyzetének megítélése sokat, a következő egy évben várható megtakarítási képességére vonatkozó reményei kis mértékben javultak. A lakosság továbbra is sokkal pozitívabb a jövőt illető várakozásaiban, mint a múlt megítélésében, s ez az olló októberben tovább nyílt.
Az üzleti szférán belül októberben az elsősorban a belföldi piachoz kötődő, s emiatt az átlagosnál pesszimistább ágazatok - így az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások - várakozása javult, az iparé viszont lényegében stagnált. Az ipari bizalmi index értéke októberben hibahatáron belül csökkent, de ha minimálisan is, a pozitív tartományban maradt.
A saját termelésű készleteket nagyobbnak érezték a válaszolók, az elmúlt időszaki termelés megítélése javult, a rendelésállományoké stagnált, de ezen belül az exportrendeléseké jobb lett. Az építőipari bizalmi index értéke június és szeptember között hónapról-hónapra csak a hibahatáron belüli mértékben változott, októberben viszont érezhetően nőtt. Főleg az előző három hónap termelési színvonalának megítélése lett kedvezőbb, a rendelésállományé lényegében nem változott. A kereskedelmi bizalmi index a szeptemberi visszaesést követően októberben látványosan emelkedett, s kilépett a negatív tartományból.
Főleg az eladási pozíció megítélése javult, de a rendelésekre vonatkozó várakozások is jóval kedvezőbbek lettek. A készleteket viszont a korábbinál magasabbnak érezték a válaszadók. A szolgáltatói bizalmi index októberben érezhetően emelkedett, s ezzel visszatért a nyári szintre. Az előző és a következő három hónapra várt forgalom megítélése egyaránt jobb lett. Az iparban az áremelési várakozások mértéke csökkent, köre szélesedett, a kereskedelemben viszont mindkettő erősödött. Az építőiparban az árcsökkentésre és áremelésre számító cégek arányai közötti különbség tovább szűkült, de továbbra is a csökkenő árakra számítók vannak többségben.
A szolgáltatók értékesítési árakra vonatkozó várakozása emelkedett. A fogyasztók inflációs várakozása viszont mérséklődött. Az iparban romlott a foglalkoztatási szándék, a másik három ágazatban viszont emelkedett, s jelentősen kisebb lett a lakosság munkanélküliségtől való félelme. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése a fogyasztók körében és minden ágazatban - különösen az építőiparban - javult, de továbbra is ez utóbbi a legpesszimistább ágazat.
