Magyarország mentesül a kohéziós alapok felfüggesztése alól - erősödik a forint
Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője ezt azzal indokolta, hogy Magyarország immár hatékony lépéseket tett a túlzott költségvetési hiány ellen. Barroso azután tartott sajtótájékoztatót, hogy közzétették az uniós tagállamok gazdaságáról készített helyzetértékelést és az egyes országokra szabott ajánlásokat, a biztosok testülete pedig ennek nyomán következtetéseket vont le és döntéseket hozott.
Olli Rehn gazdasági-pénzügyi bizottsági alelnök külön tartott sajtótájékoztatót, és ő is megemlítette, hogy a magyar intézkedési tervek ismeretében a brüsszeli bizottság indítványozni tudja a fegyelmező célú döntés visszavonását. Rehn ugyanakkor Magyarországot is felsorolta azon uniós tagországok között, ahol az Európai Bizottság súlyos makrogazdasági egyensúlyhiányt tapasztal. Magyar vonatkozásban ez az egyensúlyhiány Brüsszel szerint főként a beruházási pozíciókkal kapcsolatban tükröződik.
Az Európai Bizottság február 22-én javasolta az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak, hogy függesszék fel 495 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.
A tagországok pénzügyminiszterei március 13-án jóváhagyták a kohéziós támogatás felfüggesztését a következő évtől, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik. Ez volt az első alkalom, hogy története során az EU túlzottdeficit-eljárás keretében kohéziós források befagyasztásáról döntött, még ha csupán a jövőre nézve és feltételesen is.
Ezután Magyarország - miként a többi tagország is - az újabb keletű, szorosabb gazdasági-pénzügyi koordináció jegyében eljuttatta Brüsszelbe saját nemzeti reformprogramját, amely mélyreható szerkezeti átalakítást tartalmaz. Erre reagálásként tette most közzé az uniós testület az egyes országok értékelését és a megfogalmazott ajánlásokat. Magyarország vonatkozásában a biztosok - arra tekintettel, hogy a magyar költségvetési hiány brüsszeli számítások szerint is az elfogadható határértéknek tekintett 3 százalék alatt marad mind idén, mind jövőre - úgy döntöttek, hogy kezdeményezik a kohéziós támogatás felfüggesztését kilátásba helyező korábbi döntés visszavonását.
Magyarországgal szemben 2004 - vagyis EU-csatlakozása óta - folyamatosan úgynevezett túlzottdeficit-eljárás van érvényben. Rehn a sajtótájékoztatóján külön utalt arra, hogy a most Magyarország vonatkozásában a kohéziós pénzekkel kapcsolatban hozott döntést egyelőre nem tudják kiegészíteni a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével, mert ehhez a brüsszeli apparátusnak nem csupán előrejelzésekre, hanem "kemény tényszámokra" lenne szüksége. (MTI)
