Magyarországnak nem áll érdekében a Stabilitási Paktumhoz csatlakozni
A közlemény rögzíti: Magyarország minden olyan lépést megtesz, amely az EU strukturális paktumában szerepel, sőt a Széll Kálmán Terv ennél még ambiciózusabb intézkedéseket tartalmaz úgy, hogy közben megtartja adórendszere függetlenségét is. A Magyar Kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium teljes mértékben egyetért az Európai Unió Versenyképességi Paktumának céljaival - húzza alá a közlemény.
A versenyképesség növelése, a foglalkoztatottság emelése, a közpénzügyek fenntarthatóságának javítása és a pénzügyi stabilitás megerősítése mind olyan cél, amely egybeesik a magyar érdekekkel. A stabilitási paktum egyik sarkalatos pontja azonban, hogy az egyezményt aláíró országok a társasági adó mértékét harmonizálják, azaz egyeztetik. Ugyanakkor nagy sikert ért el Magyarország azzal, hogy érvényesítette elképzelését: az EU tagállamok a "paktumhoz" önként csatlakozhatnak.
Ez azt is jelenti, hogy ha egy tagállam most úgy dönt, a Versenyképességi Paktumhoz egyelőre nem csatlakozik, akkor azt később bármikor megteheti - mutat rá az NGM. A szaktárca véleménye szerint a március elején bemutatott Széll Kálmán Terv egytől egyig tartalmazza azokat a lépéseket, amelyek megteremtik Magyarország pénzügyi, gazdasági stabilitását.
A társasági adórendszer harmonizációja azonban nem áll Magyarország érdekében, hiszen a magyar gazdaságpolitika kifejezetten azt célozza, hogy hazánk az üzleti vállalkozások számára a legkedvezőbb befektetési célpont legyen. Ehhez a jelenlegi magas adóterhelés csökkentésére van szükség, amelyet Magyarország elkezdett az arányos, egykulcsos és Európában egyik legegyszerűbb személyi jövedelemadó rendszer bevezetésével, a 10 kisadó eltörlésével, valamint a társasági jövedelemadókulcs 500 millió forint nyereséghatárig 10 százalékra történő mérséklésével.
A közleményhez elemzést csatolt az NGM, amely szerint összességében, a 2007-2009. adóév adataiból becsléssel megállapítható átlagos társasági adóalap-növekedés a konszolidáció nélküli harmonizáció (CCTB) esetében körülbelül 30 százalék lenne. Ugyanakkor konszolidáció, azaz az adóalapok összevonása (CCCTB) esetén várhatóan kevesebb adóalap jutna Magyarországra. További veszélyforrás, hogy Magyarország esetében a helyi iparűzési adó is társasági adóként értelmezhető, ha erre kiterjedne a harmonizáció, tovább szűkülne Magyarország mozgástere az adótervezés tekintetében.
A harmonizáció hatására megszűnő kedvező adóalap-csökkentő tételek hiánya negatív hatással lenne a beruházások szintjére, a foglalkoztatottságra, a GDP-re, a K+F arányára, a vállalkozói attitűdre - áll az NGM elemzésében. A szaktárca hivatkozik az Európai Bizottság hatástanulmányára, amely szerint Magyarország esetében a harmonizáció 0,14-0,92 százalékos GDP-csökkenést eredményez.
Az NGM álláspontja szerint az adóalap harmonizációja nem járna a számvitel jelenleginél magasabb fokú harmonizációjával, aminek eredményeképp az adózóknak külön "adószámviteli" nyilvántartást is vezetniük kellene a hagyományos számviteli nyilvántartásuk mellett, és ez jelentősen növelheti az adminisztrációs terheiket.
