Megatrendek - Avagy miért különbözik ez a válság a többitől?
A szerző "Megatrendek" című, most magyarul megjelent könyvét a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Világgazdasági Kutatóintézetében mutatták be pénteken Budapesten kerekasztal-beszélgetés formájában, amelyen magyar akadémikusok, vezető gazdaságpolitikusok és elemzők vettek részt. Grzegorz W. Kolodko, aki a lengyel politikai életben is szerephez jutott - többek között 1994-1997 között miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter volt, és ilyen minőségében nevéhez fűződött Lengyelország OECD-taggá válása, majd 2002-2003 ismét betöltötte ugyanezt a pozíciót - azt állítja könyvében, hogy a jelenlegi világgazdasági válság azért sokkal bonyolultabb a megelőzőknél, mert több krízis fonódik össze.
A szerző "Megatrendek" című könyvében úgy érvel, hogy a neoliberális gazdaságpolitika miatt kialakult pénzügyi válságot tetézi egy kibontakozó társadalmi válság, amelynek alapja a jelentős munkanélküliség mind a fejlett, mind a fejletlen államokban.
Ehhez kapcsolódik, hogy technológiai krízist is átél a világ, és a globalizáció révén ezek a folyamatok igen gyorsan terjednek a világ különböző részein - állítja a lengyel professzor. A könyvbemutatón kiemelte: a világtörténelemben még soha ilyen rövid időn belül nem történtek ilyen mértékű gyors gazdasági - pénzügyi és társadalmi változások, mint amilyenek a XXI. század elején tapasztalhatóak. Grzegorz W. Kolodko arra is felhívta a figyelmet, hogy a krízisnek korántsincs vége, a pénzügyi válságot lehet ugyan kezelni, de a szociális válság sokkal hosszabb időt vesz igénybe, és egyben értékválságba is jutott a világ.
Zádor Márta, az Ecostat főigazgató-helyettese ezzel kapcsolatban megjegyezte: a társadalmi problémákat fokozzák a világ munkaerő-piaci gondjai a válságban, a munkanélküliség egyelőre nemhogy megtorpant volna, hanem tovább nő. Palánkai Tibor akadémikus kiemelte: a jelenlegi válságnak első megközelítésben a bankok az okai, de egyfajta komolyabb krízis is kialakult, amiben benn van az energiaipar krízise, mivel fenntarthatatlanná kezd válni az, hogy a világ energiaipara a szénhidrogénekre alapozódik még napjainkban is. Szapáry György volt MNB-alelnök hozzátette: kétségtelen, a válság kialakulásában nagy szerepet játszott az, hogy a tőkepiacokat nem szabályozták megfelelően, az, hogy olyan pénzügyi termékekkel is kereskedtek, amelyek nem voltak átláthatóak.
A volt jegybanki alelnök kiemelte: a válság azonban gyorsan átterjedt a reálgazdaságra is, és amíg az emberek azt látják, hogy a munkanélküliség nem csökken, hanem emelkedik, addig nem tér vissza bizalom a reálgazdaságba. Hozzátette: a válságból való kilábaláshoz nélkülözhetetlen lenne, hogy megakadályozzák az államok pazarló költekezését, a több országban is jelentős korrupciót, ezek a megállapítások - megítélése szerint - igazak Magyarországra is. Egy jelentősebb "motornak" kellene kifejteni húzóerejét, ilyen lehet például Kína, amelynek lakói továbbra is megtakarítanak, kevésbé fogyasztanak, ugyanakkor Kínában is felnő egy olyan generáció, amely nyugati értelemben is a fogyasztói társadalmat képviseli - emelte ki.
Simai Mihály akadémikus hozzátette: a válságból való kilábalás valószínűleg hosszabb lesz, "mint szeretnénk", és az is fontos kérdés, hogy a válság tulajdonképpen mit rombol le és épít-e valamit világméretekben: vajon egy versenyképesebb világ váltja-e föl a mostani gazdasági struktúrákat, vagy a világgazdasági krízis után a protekcionizmus uralkodik majd az országokban.
