Megjöttek a részletes hazai GDP adatok
A mezőgazdaság 8,4, az ipar 3,0, az építőipar pedig 5,0%-kal mérséklődött, míg a szolgáltatások összesen 0,2%-kal nőttek. A háztartások fogyasztási kiadása 0,1, a kormányzattól származó természetbeni juttatások szintén 0,1%-kal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,4%-kal nőtt, a végső fogyasztás nem változott. Az export 1,0, míg az import 1,5%-kal emelkedett.
A bruttó hazai termék volumene az I. negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 1,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A magyar gazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok I. negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság teljesítménye az előző évi magas bázist követően 7,8 százalékkal csökkent, ezzel -0,2 százalékkal járult hozzá a GDP változásához. Az ipar hozzáadott értéke az előző évi magas szinthez képest stagnált (99,8%), ezen belül a feldolgozóiparban mérsékelt, 0,3%-os növekedés következett be.
A feldolgozóiparon belül egyre nagyobb súllyal rendelkező járműgyártás területén viszont továbbra is nagymértékű növekedést, míg a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártásában a legnagyobb visszaesés mutatkozott mértük, elsősorban a hazai gyártású híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődése miatt. Az ipar összességében -0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.
Az építőipar teljesítményének visszaesése tovább folytatódott (-10,9%), a termelés mindkét építményfőcsoporton belül csökkent. Az építőipar -0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP változását.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen stagnált, így 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP mérséklődéséhez. A legjelentősebb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent (2,5%). A csökkenésben fontos szerepet játszott, hogy a bankok hitelezési képessége és hajlandósága visszaesett, valamint jelentős volt az egyes életbiztosítások lejárat előtti visszaváltása, amelyek a devizaalapú jelzáloghitelek törlesztésének egyik forrását képezték. A szállítás, raktározás ágazat teljesítményének visszaesése (-1,8%) összhangban van az ipari termelés stagnálásával.
Több nemzetgazdasági ágban lényegében stagnálás volt megfigyelhető: a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás együttes hozzáadott értéke is lényegében változatlan maradt. Ugyanakkor 3,0%-kal nőtt az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke a távközlés és az információ-technológiai szolgáltatás bővülése következtében. A termékadók és -támogatások egyenlege -0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP I. negyedévi változásához.
A háztartások tényleges fogyasztása 2012 első negyedévében 0,7%-kal csökkent. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,2%-kal mérséklődött. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 2,5%-kal alacsonyabb lett. A közösségi fogyasztás 1,0%-kal nőtt. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 0,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és -0,3 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetében a visszaesés 6,6%-os volt. Mindez -0,9 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. A feldolgozóipar beruházásai az előző évi kiemelkedő növekedés után a tárgynegyedévben stagnáltak, ugyan-akkor az alágazatok több mint felénél növekedett a volumen, többek között a nagy súly képviselő gép-gyártásban, gépi berendezés gyártásában, a járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásában.
A készletek állománya az I. negyedévben folyó áron 13 milliárd Ft-tal nőtt, míg 2011 azonos időszaká-ban 23 milliárd Ft-tal csökkent. A bruttó felhalmozás 14,4%-kal csökkent, így -2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.
A belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 3,0%-kal csökkent.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 532 milliárd Ft aktívum keletkezett, to-vábbra is romló cserearányok mellett. Az export továbbra is nőtt, 1,9%-kal, az import viszont 0,3%-kal csökkent, alapvetően a szolgáltatásimport következtében. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 2,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.
